Tasnád (település)

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Tasnád (egyértelműsítő lap).

Tasnád (Tășnad, Trestenburg)
Utcarészlet
Tasnád címere
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Szatmár
Rang	város
Községközpont	Tășnad
Beosztott falvak	Csög Ráctanya Tasnádbalázsháza Tasnádmalomszeg Tasnádszarvad
Polgármester	Farcău Adrian Dănuț[1]
Irányítószám	445300
Körzethívószám	0261
SIRUTA-kód	136642
Népesség
Népesség	6781 fő (2011. okt. 31.)[3] +/-
Magyar lakosság	2251 (28%, 2021)[4]
Község népessége	8058 fő (2021. dec. 1.)[2]
Népsűrűség	83,42 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	190 m
Terület	96,60 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 28′ 38″, k. h. 22° 35′ 00″47.477222222222, 22.58333333333347.477222°N 22.583333°EKoordináták: é. sz. 47° 28′ 38″, k. h. 22° 35′ 00″47.477222222222, 22.58333333333347.477222°N 22.583333°E
Tasnád weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tasnád témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Tasnád (románul Tășnad, németül Tressenberg, vagy Trestenburg) város Romániában Szatmár megyében. Nagykárolytól 26 km-re délkeletre fekszik. Termálfürdőjéről híres, ugyanakkor itt található a 29 km hosszú Rákóczi-pince, amelynek vége Nagykárolyban van.

Nevének eredete

Tasnád nevének eredetéről többféle magyarázat is fennmaradt:

• Egy monda szerint a református templom háta mögött elterülő magaslaton valamikor nádas tó állt. Ezen a magaslaton, mely a templomteret és a "Tatay-udvar"-t foglalta magába, vár épült, s ettől a nádas tótól a felépült várat Tós-nád néven nevezték. Ez az elnevezés vált az évszázadok alatt Tasnád névvé.
• Más vélemény szerint a honfoglalók egyikének Tas-nak a nyomai lelhetők fel itt, akiről a település nevét vette.

Ugyanakkor első említésekor a név még u hanggal áll: Tusnad (1246), így a neve etimológiailag azonos Tusnádéval. Ebben az esetben a szláv Tučna (kövér, zsíros; jól termő) tulajdonnév -d képzővel való magyarosodásáról lehet szó.^[5]

Története

1246-ban Tusnad néven említik először, amikor a tatárjárás után IV. Béla király az ide költözni akarókat - hogy a hely újranépesedjen - kivette a vajda a megyei főispánok és más bírák hatósága alól, és saját községi bírájuk (villicus) és a püspök hatósága alá rendelte. Nevét 1447-ben Thasnad, 1753-ban Taschnád-néven írták.

1435-ben György erdélyi püspök tasnádi birtokát Máté erdélyi püspök javára elfoglalták Csaholyi János és László, Csáki György fiai László, Ferenc és György, Szarvadi Sénás Péter, János, György, István és András. Zsigmond királynál ez ellen tiltakozott György erdélyi püspök megbízásából István pap.

1454-ben V. László király parancsára Balásházi György és Balázs részére újból bejáratták és meghatároztatták Tasnád határait. Az akkori határnevek is fennmaradtak az oklevelekben, melyek között Eresztvény (Erestwen) erdő, Aszúvölgy (Azywvelg), Szentmiklós Zentymiklós) birtok, Csákó (Chakas) cserjés, Udvarág (Udwarag) völgy elnevezésű helynevek is szerepeltek.

A település a XV. században már az Érmellék központja, s 1456-ban pedig már oppidum, vagyis mezőváros volt.

1474-ben Gábor, erdélyi püspök nyert engedélyt Mátyás királytól arra, hogy a Tasnádon levő püspöki birtokán fából várat építhessen.

1568-ban a tatárok betörtek a Szilágyságba is, a lakosságot menekülésre kényszerítve.

1571. október 9-i kolozsvári országgyűlés Tasnádot harmincadszedő helynek rendelte.

1589-ben Báthory Zsigmond megújította Báthory Kristóf 1578. október 29-én kelt szabadságos levelét, mely a Tasnád városban lakók jogait és kiváltságait erősítette meg.

1616-ban Bethlen Gábor erdélyi fejedelem Tasnád városát elcserélte Daróczi Ferenc Josippal, annak Lápos, Domokosfalva, Debreczen nevű birtokaiért és Szamosújvár váráért. Perneszi Gábor Ecsed várának kapitánya ekkor írta levelében Forgács Zsigmondnak: "Az erdélyi vajda (Bethlen Gábor) bizonyára Tasnádra szállt e tájt összes hadaival".

1616. november 28-án Bethlen Gábor itt Tasnádnál táborozott nagy hadával.

1618-ban Bethlen Gábor adott ki itt kiváltságlevelet.

1626. január 29-én kelt végrendeletében Károlyi Mihály tett említést tasnádi birtokrészeiről.

1639-ben II. Rákóczi György újította meg Báthory Zsigmond 1589. március 13-án kelt szabadságos levelét a városban lakók jogairól és kiváltságairól.

1658-ban a tatárok Várad felé vonultukkor Tasnádot is elpusztították.

1678. május 11-én Darócz és Tasnád között egyesültek Thököly és Teleki hadai.

1753-ban Bél Mátyás írta Tasnádról, hogy "egykor sűrűn lakott, termékeny földű város volt".

1847 évi egyházi névkönyv adatai szerint lakossága ekkor 3199 fő volt, ebből 1125 római katolikus, 242 görögkatolikus, 3 ágoston hitvallású, 1436 református, 393 izraelita volt.

1849-ben pedig már csak 1250 lakosú mezővárosnak írták.

1880-ban 3375 lakosú település volt.

1890-ben pedig 3677 lakosa volt Tasnádnak, melyből 3132 magyar, 19 német, 19 tót, 1 oláh, 523 egyéb nyelvű volt.

1910-ben 5030 lakosából 4763 magyar és 236 román volt.

A trianoni békeszerződésig Szilágy vármegye Tasnádi járásának székhelye volt.

2002-ben a település 7495 lakosából 3613 román, 3855 magyar, 23 egyéb anyanyelvű.

2011-ben a település 6781 lakosából 3061 román, 3450 magyar, 7 cigány és 6 német. A beosztott településekkel együtt a lakosság száma 8631 fő.^[6]

Látnivalók

• Cserey-Fischer-kastély, benne a városi múzeummal

Híres emberek

• Itt született Nagy Imre humorista, Az Ojság című vicclap szerkesztője 1882-ben.
• Itt született Nóti Károly kabarészerző 1892-ben.
• Itt született Bíró Lajos utazó 1856-ban, aki Új-Guineában járt tanulmányúton, s onnan a Magyar Nemzeti Múzeumnak - mely a Természettudományi Társulattal együtt viselte Bíró Lajos kutatási költségeit - küldte haza gyüjtésének gazdag eredményét. Bíró Lajos a zilahi kollégium növendéke volt, s Tasnádon a filoxéra elleni védekezésnél is közreműködött mint biztos.
• Itt született és itt halt meg Keresztessy Ágnes Kosztáné, írói neve K. Keresztessy Ágica (1890-1960) magyar költőnő és újságírónő.
• Itt született Tasnádi Fekete Ferenc Kolozsvár főorvosa, és fia Tasnádi Fekete Ferenc curiai bíróItt élt 1792 körül Lázár György, a Szolnok-Doboka vármegyei Retteg faluból elszármazott Lázár harangöntő család (1780-1830 körül) egyik tagja. E család több tagja foglalkozott harangöntéssel. Vándormesterként szekéren járták az Alföld északkeleti részét, Szatmár vármegyétől Torna vármegyéig, Beregtől Békésig. 1792 körül a család tagjai közül Lázár György Tasnádra költözött, műhelyét utódai is fenntartották. [1]

Testvérvárosok

Kispest, Magyarország Nagykálló, Magyarország Csenger, Magyarország

Jegyzetek

1. ↑ Primar: Farcău Adrian Dănuț. primariatasnad.ro (Hozzáférés: 2022. július 28.)
2. ↑ 2021-es romániai népszámlálás
3. ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
4. ↑ 2021-es romániai népszámlálás (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. (Hozzáférés: 2024. január 21.)
5. ↑ Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. II. kötet, L–Zs. Akadémiai Kiadó, 1997. p. 628, 690. ISBN 963 05 4569 1
6. ↑ Distribuția vorbitorilor de limba maghiară - județul Satu Mare (angol nyelven). INSTITUTUL PENTRU STUDIEREA PROBLEMELOR MINORITĂŢILOR NAŢIONALE. [2017. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 2.)

További információk

• Nem hivatalos honlap
• Turisztikai honlap