Komarna

Komarna
Komarna látképe
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Dubrovnik-Neretva
Község	Slivno
Jogállás	falu
Irányítószám	20356
Körzethívószám	(+385) 20
Népesség
Teljes népesség	412 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	18 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 42° 56′ 43″, k. h. 17° 32′ 01″42.945277777778, 17.53361111111142.945278°N 17.533611°EKoordináták: é. sz. 42° 56′ 43″, k. h. 17° 32′ 01″42.945277777778, 17.53361111111142.945278°N 17.533611°E
Komarna weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Komarna témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Komarna falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Slivno községhez tartozik.

Fekvése

Makarskától légvonalban 56, közúton 78 km-re délkeletre, Pločétől légvonalban 14, közúton 26 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 6, közúton 13 km-re délre Neretva-folyó deltavidékétől délre, az Adria-parti főút mentén fekszik.

Története

A török alóli felszabadítás után két hullámban a szomszédos Hercegovinából érkezett horvát ajkú lakosság telepedett le a slivnoi területen. Az első telepesek már 1686-ban megérkeztek és legelőször Opuzen környékét népesítették be. Slivno felszabadítása után népesültek be a slivnoi falvak. A második nagyobb hullám az ún. kis háború (1714-1718) idején érkezett. Már rögtön a felszabadulás után 1689-ben megalapították a slivno ravnoi plébániát. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. A településnek 1880-ban 16, 1910-ben 30 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a szocialista Jugoszlávia része lett. A második világháborút követően a Kis-Neretva és a tengerpart mentén több új település is létrejött, miközben a régi, magasabban fekvő települések kiürültek. Komarna lakossága a délszláv háborút követően nőtt meg ugrásszerűen. A településnek 2011-ben már 167 lakosa volt, akik a turizmusból éltek.

Népesség

(1857-ben, 1869-ben, 1921-ben és 1931-ben lakosságát Slivno Ravnohoz számították. Csak 1991-től számít önálló településnek.)

Nevezetességei

Osztrák erőd maradványai a település feletti Glavicán.

Gazdaság

A komarnaiak fő bevételi forrása a turizmus. A településen számos helyi kiskocsma, étterem, kávéház, éjszakai bár és üzlet működik. Autót, kerékpárt, jet skit, motorcsónakot helyben lehet kölcsönözni. A csendes kis település több szép fekvésű stranddal is rendelkezik, szép kilátással a közeli Pelješac-félszigetre.

Jegyzetek

Források

• Komarna weboldala (horvátul)
• Slivno község hivatalos oldala (horvátul)
• A split-makarskai érsekség honlapja – Slivno Ravno (horvátul)

További információk

• Visitdubrovnik.hr: Slivno (horvátul)
• Geni.com:Slivno (horvátul)
• Klek.info.hr:Komarna (horvátul)
• Prostorni plan uređenja općine Slivno II. izmjena i dopuna - Slivno község rendezési tervének II. módosított és kiegészített kiadása. Zágráb, 2013. novemb