Vjosa

A címszóban szereplő nőnemű albán helynév határozatlan és határozott alakja Vjosë, illetve Vjosa. A nemzetközi ajánlásnak megfelelően a hímnemű albán helynevek határozatlan, a nőneműek határozott alakját használjuk.

Vjosa
Közigazgatás
Országok	Albánia, Görögország
Földrajzi adatok
Hossz	272 km
Vízhozam	204 m³/s
Vízgyűjtő terület	6706 km²
Forrás	Píndosz (Görögország)
Torkolat	Adriai-tenger (Albánia)
é. sz. 40° 38′ 34″, k. h. 19° 19′ 02″40.642777777778, 19.31722222222240.642778°N 19.317222°E
Elhelyezkedése
A Wikimédia Commons tartalmaz Vjosa témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Vjosa (görögül Αωος / Aóosz, Βωβούσα / Vovúsza, latinul Aous) Albánia harmadik leghosszabb, Görögországban eredő folyója az ország déli részén. Hossza 272 kilométer (ebből Görögország 80 km, Albánia 192 km), vízgyűjtő területe 6706 négyzetkilométer (Görögország 2154 km², Albánia 4552 km²), vízhozama 204 m³/s. A görögországi Píndosz hegységben, Joánina közelében, a Métszovói-hágó mellett mintegy 2500 méteres tengerszint feletti magasságban ered. Északnyugati irányú felső folyása a Timfi-hegység átszelése, 80 kilométer után éri el Albániát. A Nëmerçka-hegységet északról megkerülve, Këlcyra városa után a Vjosa folyása nyugatra fordul. Tepelenánál a Drino vizét felvéve ismét északnyugatra fordul, átszeli a Myzeqeja síkját, majd Fier és Vlora között az Adriai-tengerbe ömlik. A partján elterülő nagyobb települések a folyás irányában Kónica, Albániában Përmet, Këlcyra, Tepelena, Memaliaj, Selenica. Jelentősebb mellékfolyói Görögországban a Voidomatisz (Βοϊδομάτης), a Szarantaporosz (Σαραντάπορος), Albániában a Drino és a Shushica.

Az i. e. 7. század végén az Aóosz néven ismert folyó partján alapították meg Apollónia városát,^[1] egy i. sz. 3. századi földrengés következtében azonban a folyó kilépett medréből, és medre 10 kilométerrel délebbre került. Görögországban, a Voidomatisz és az Aóosz találkozásánál terül el a Vikosz–Aóosz Nemzeti Park a festői Vikosz-szurdokkal, de említésre méltóak a környék hagyományos epiruszi falvai is. Kónicánál egy középkori szamárhátú kőhíd ível át a folyó felett.

Jegyzetek

Források

• ↑ Ceka 2013: Neritan Ceka: The Illyrians to the Albanians. Tirana: Migjeni. 2013. ISBN 9789928407467  
• ↑ Wilkes 1992: John Wilkes: The Illyrians. Oxford;  Cambridge: Blackwell. 1992. = The Peoples of Europe, ISBN 0631146717  

Külső hivatkozások

• Albánia folyóiról (albánul)