Urr Ida

Urr Ida (Kassa, 1904. november 25. – Budapest, 1989. augusztus 2.) költő, orvos.

Élete

Érettségijét Kassán, orvosi diplomáját bár Pécsett kezdett, Budapesten szerezte meg a Pázmány Péter Tudományegyetemen 1927-ben. Kezdetben Csehszlovákiában, később Budapesten dolgozott belgyógyászként. A második világháború végén a Svéd Vöröskereszt orvosa volt, több száz üldözött életét mentette meg. 1945-től belgyógyász főorvos volt.

Első versei 19 éves korában jelentek meg önálló kötetben és mivel a kritika pozitívan fogadta, lehetőségei kiszélesedtek. Versei jelentek meg a Prágai Magyar Hírlapban, Kassai Naplóban, Kassai Újságban, Nyitramegyei Szemlében, Sajó Vidékben, Mi Lapunkban, Barsban, Határszéli Újságban, Pécsi Naplóban, Dunántúlban, Pesti Naplóban, Újságban, Napkeletben, Keresztmetszetben, Magyar Kultúrában, Életben, Válaszban, különböző antológiákban és másutt. Költészetére az avantgárd törekvések a jellemzőek, megpróbált új utakat keresni a magyar költészetben. A második világháború alatt írt verseiben a fasiszta barbárság ellen tiltakozott.

1926-ban tartotta első szerzői estjét Eperjesen, 1930-ban pedig Rimaszombatban. Tagja lett a kassai Kazinczy Társaságnak.

Művei

• Zokogások (versek, 1923)
• Bíborkehely (versek, 1925)
• Kormozott lámpással (lírai eposz, 1927)
• Szent pokol (versek, 1930)
• Nincs kenyér (versek, 1936)
• Itt az írás (versek, 1940)
• A fényrács mágiája. Válogatott és új versek (1980)
• Hernádparti himnuszok; Városi Tanács Művelődési Osztály, Encs, 1985
• A fényrács mágiája. Válogatott és új versek; 2. bőv. kiad.; Magvető, Bp., 1989

Jegyzetek

Források

• M. Pásztor, J.: Búvópatakok - A két világháború közötti baloldali folyóiratok szerkesztőinek, munkatársainak emlékezései. Budapest, 33-36.
• Magyar életrajzi lexikon

Ez az irodalmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!