Ungludas
| Ungludas (Husák) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Kassai | ||
| Járás | Szobránci | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1548 | ||
| Polgármester | Michal Copák | ||
| Irányítószám | 072 51 | ||
| Körzethívószám | 056 | ||
| Forgalmi rendszám | SO | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 176 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 12 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 217 m | ||
| Terület | 13,95 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 42′, k. h. 22° 18′48.7, 22.348.700000°N 22.300000°EKoordináták: é. sz. 48° 42′, k. h. 22° 18′48.7, 22.348.700000°N 22.300000°E | |||
| Ungludas weboldala | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Ungludas (1899-ig Huszák, szlovákul: Husák) község Szlovákiában, a Kassai kerület Szobránci járásában.
Fekvése
Szobránctól 15 km-re délkeletre, az ukrán határ mellett, Ungvártól északra fekszik.
Története
A települést 1500 körül, soltész általi betelepítéssel alapították a vlach jog alapján. 1548-ban említik először. A Drugeth család birtoka volt. 1599-ben 32 jobbágyház állt a településen. Később a lakosság száma visszaesett. 1715-ben 10, 1720-ban 9 háztartása volt.
A 18. század végén, 1799-ben Vályi András így ír róla: „HUSZAK. Orosz falu Ungvár Várm. földes Urai több Urak, lakosai külömbfélék, fekszik az Ungvári Uradalomban, felső Domonyának, filiája, határja középszerű, mint vagyonnyai.”[2]
1828-ban 34 házában 385 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Huszák, tót-orosz falu, Ungh vmegyében, ut. p. Unghvárhoz 1 1/4 mfldnyire: 124 római, 110 g. kath., 6 zsidó lak. Vasbányák. F. u. a kamara.”[3]
A trianoni diktátumig Ung vármegye Ungvári járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.
Népessége
1910-ben 400, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 164 lakosa volt.
2011-ben 165 lakosából 161 szlovák.
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Források
- Žeňuch, V. 2018: Husák - história a etnografia
További információk
- E-obce.sk
- Községinfó
- Ungludas Szlovákia térképén
- Eobec.sk
Sablon:Szobránci járás
A Szobránci járás települései | ||
|---|---|---|
Szobránc (Sobrance) Alsóhalas (Nižná Rybnica) · Alsóhunkóc (Choňkovce) · Alsónémeti (Nižné Nemecké) · Alsóbaskóc (Baškovce) · Bező (Bežovce) · Bölcsős (Kolibabovce) · Bunkós (Bunkovce) · Dióska (Orechová) · Éles (Ostrov) · Éralja (Inovce) · Fekésháza (Fekišovce) · Felsőhalas (Vyšná Rybnica) · Felsőnémeti (Vyšné Nemecké) · Felsőrőcse (Veľké Revištia) · Hegygombás (Hlivištia) · Jenke (Jenkovce) · Jeszenő (Jasenov) · Jeszenőremete (Vyšné Remety) · Kapás (Priekopa) · Karcsava (Krčava) · Katlanos (Horňa) · Kereszt (Kristy) · Koromlak (Koromľa) · Lakárd (Lekárovce) · Nagygereblyés (Ruský Hrabovec) · Oroszsebes (Ruská Bystrá) · Ördögvágás (Porúbka) · Porosztó (Porostov) · Remetevasgyár (Remetské Hámre) · Sárosmező (Blatná Polianka) · Sárosremete (Blatné Remety) · Sárosrőcse (Blatné Revištia) · Székó (Sejkov) · Szenteske (Svätuš) · Tasolya (Tašuľa) · Tiba (Tibava) · Tibaváralja (Podhoroď) · Törökruszka (Ruskovce) · Ubrezs (Úbrež) · Unglovasd (Koňuš) · Ungludas (Husák) · Ungpéteri (Petrovce) · Ungpinkóc (Pinkovce) · Vadászfalva (Beňatina) · Vajna (Vojnatina) · Zahar (Záhor) |  | |
Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
