Tvrda Reka
| Tvrda Reka | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Belovár-Bilogora |
| Község | Kapela |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 43202 |
| Körzethívószám | (+385) 43 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 23 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 195 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 00′ 31″, k. h. 16° 48′ 02″46.0086, 16.800546.008600°N 16.800500°EKoordináták: é. sz. 46° 00′ 31″, k. h. 16° 48′ 02″46.0086, 16.800546.008600°N 16.800500°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Tvrda Reka (1981-ig Tvrda Rijeka) falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Kapelához tartozik.
Fekvése
Belovártól légvonalban 13, közúton 17 km-re északra, községközpontjától 6 km-re északnyugatra, a Bilo-hegység területén fekszik.
Története
A falu a török kiűzése után a 17. században keletkezett, amikor a kihalt vidékre keresztény lakosságot telepítettek be. 1774-ben az első katonai felmérés térképén a falu „Dorf Tverda Reka” néven szerepel. A település katonai közigazgatás idején a szentgyörgyi ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Reka (Tverda-)” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Reka (Tverda)” néven 4 házzal, 29 katolikus és 5 ortodox vallású lakossal találjuk.[3]
A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Belovári járásának része volt. A településnek 1857-ben 77, 1910-ben 136 lakosa volt. Az Osztrák-Magyar Monarchia idejében jelentős számú cseh lakosság telepedett le a faluban. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 40%-a horvát, 36%-a szerb, 24%-a cseh anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A háború után a fiatalok elvándorlása miatt lakossága folyamatosan csökkent. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 69%-a horvát, 16%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 29 lakosa volt.
Lakossága
| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 77 | 0 | 84 | 92 | 109 | 136 | 133 | 135 | 147 | 139 | 135 | 104 | 89 | 49 | 29 | 29 |
(1869-ben lakosságát Pavlin Kloštarhoz számították.)
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ... 555. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 189. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
- A község hivatalos oldala (horvátul)
- A község kulturális emlékei (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
További információk
- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
Horvátország-portál
Földrajzportál
