Tomas Tranströmer

Tomas Tranströmer
2008-ban
Élete
Született	1931. április 15. Stockholm
Elhunyt	2015. március 26. (83 évesen) Stockholm
Sírhely	Katarina kyrkogård
Nemzetiség	svéd
Házastársa	Monica Bladh
Gyermekei	Emma Tranströmer Paula Tranströmer
Pályafutása
Első műve	17 dikter (1954)
Kitüntetései	irodalmi Nobel-díj (2011, 10 000 000 kr) Litteris et Artibus (1992) Neustadt Nemzetközi Irodalmi Díj (1990) az Északi Tanács Irodalmi Díja (1990) Aftonbladet Literary Award (1958) Aniara Award (1985) professzor úr/asszony Samfundet De Nio's Grand Prize (2001) Swedish Academy Nordic Prize (1991) Kellgren Award (1981) August-díj (The Sorrow Gondola, 1996) International Nonino Prize (2004) Golden Wreath (2003) Sveriges Radio's Poetry Prize Gerard Bonnier Poetry Award Horst Bienek Award for Poetry (1992)
Irodalmi díjai	Irodalmi Nobel-díj (2011)
Tomas Tranströmer weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tomas Tranströmer témájú médiaállományokat.

Tomas Tranströmer (Stockholm, 1931. április 15. – Stockholm, 2015. március 26.^[1][2]) Nobel-díjas (2011)^[3] svéd író, költő, műfordító.

Élete és művészete

Tomas Gösta Tranströmer 1931. április 15-én, Stockholmban született. Szülei, Gösta Tranströmer és Helmy Westerberg még gyerekkorában elváltak, édesanyja tanítónőként nevelte fel a fiát. Tranströmer a stockholmi Södra Latinläroverketben (Déli Gimnázium) tanult, majd 1956-ban pszichológia szakot végzett a Stockholmi Egyetemen. 13 éves korában kezdett írni; első verseskötete, a 17 dikter (17 vers) 1954-ben jelent meg. Teljes költészeti termése 1997-ben látott napvilágot angolul New Collected Poems címmel, Robert Fulton fordításában. A Den stora gåtan (A nagy rejtély) megjelenése után a Fulton-féle kötet ezzel kiegészítve újra megjelent The Great Enigma: New Collected Poems címmel 2006-ban. Tranströmer 1993-ban tette közzé rövid önéletrajzát Minnena ser mig (Az emlékek látnak) címmel.

Költőtársai – különösen az átpolitizált 1970-es években – azzal vádolták, hogy hátat fordít a mesterség forradalmi hagyományának, s verseiben és regényeiben nem foglalkozik politikai kérdésekkel. Életműve azonban használja és továbbfejleszti a 20. századi költészet modernista, expresszionista/szürrealista nyelvezetét. A hétköznapi életből és a természetből vett tiszta, látszólag egyszerű képei mély bepillantást engednek az emberi lélek egyetemes aspektusaiba.

Tranströmer és amerikai költő barátja, Robert Bly levelezése az Air Mail (Légiposta) című kötetben olvasható.

1990-ben agyvérzés érte, utána nehezen beszélt, de továbbra is alkotott. Többször is említették az irodalmi Nobel-díj várományosai között, sokan a legnagyobb svéd költők egyikének tekintik. Elnyerte többek között a Bonnier költészeti díjat, a Neustadt Nemzetközi Irodalmi Díjat, az Oevralids-díjat, a német Petrach-díjat, az Északi Tanács Irodalmi Díját, a Strugai Költészeti Estek Aranykoszorúját és az International Poetry Forum svéd díját. Verseit több mint 50 nyelvre fordították le; angol fordítói többek között Robert Bly, Robin Fulton és Samuel Charters. A legjelentősebb európai haikuköltők között tartják számon.

2007-ben megkapta a kanadai Griffin Trust for Excellence in Poetry életműdíját.

Agyvérzése előtt Tranströmer elismert pszichológus is volt, dolgozott javítóintézetekben, börtönökben, foglalkozott fogyatékosokkal, kábítószerfüggőkkel. Kiváló zongorista volt; fél kézzel agyvérzése után is gyakorolt.

Többek között Illyés Gyula, Szabó Lőrinc, Nemes Nagy Ágnes, Weöres Sándor, Pilinszky János, Nagy László, Tandori Dezső verseit fordította svédre, Thinsz Gézával együttműködve. 2001-ben a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál idején, 117 vers című válogatott kötete megjelenése alkalmával járt Budapesten.

2011-ben elnyerte az irodalmi Nobel-díjat „tömör, letisztult költői képeiért, amelyek új fényben mutatják meg a valóságot”.^[3]

Kötetei svéd nyelven

• 17 dikter (1954)
• Hemligheter på vägen (1958)
• Den halvfärdiga himlen (1962)
• Klanger och spår (1966)
• Mörkerseende (1970)
• Stigar (1973)
• Östersjöar (1974)
• Sanningsbarriären (1978)
• Det vilda torget (1983)
• För levande och döda (1989)
• Sorgegondolen (1996)
• Den stora gåtan (2004)
• Galleriet: Reflected in Vecka nr.II (2007)

Kötetei angol fordításban

• 20 Poems tr. Robert Bly (Seventies Press, 1970)
• Windows and Stones tr. May Swenson & Leif Sjoberg (University of Pittsburgh Press, 1972)
• Baltics tr. Samuel Charters (Oyez, Berkeley, 1975)
• Collected Poems tr. Robin Fulton (Bloodaxe Books, 1987)
• Sorrow Gondola: Sorgegondolen tr. Robin Fulton (Dedalus Press, 1997)
• New Collected Poems tr. Robin Fulton (Bloodaxe Books, 1997)
• The Half-Finished Heaven tr. Robert Bly (Graywolf Press, 2001)
• The Great Enigma: New Collected Poems tr. Robin Fulton (New Directions, 2006)
• The Sorrow Gondola tr. Michael McGriff and Mikaela Grassl (Green Integer, 2010)
• New Collected Poems tr. Robin Fulton (Bloodaxe Books, 2011)

Magyarul

• Tomas Tranströmer versei, Új Pegazus, Európa, 1979, válogatta és fordította Thinsz Géza, utószó Csatlós János, ISBN 9630714205
• 117 vers, Széphalom Könyvműhely, fordította Jávorszky Béla, Mervel Ferenc, Sulyok Vince, Thinsz Géza, válogatta és utószóval ellátta Mervel Ferenc, Széphalom Könyvműhely, 2001, ISBN 9639028983
• Az emlékek látnak, Széphalom Könyvműhely, 2002, fordította Mervel Ferenc, ISBN 9639373257
• Boltívek végtelenje. Válogatott versek, Széphalom Könyvműhely, 2012, fordította Jávorszky Béla és mások, ISBN 9789639903470
• A nagy talány, Napkút Kiadó, 2012, fordította Tillinger Gábor, ISBN 9789632632476
• Hommage. Tomas Tranströmer. På svenska och ungerska. Svédül és magyarul; szerk. Tar Károly; Székelyház Közhasznú Alapítvány, Veresegyház, 2013 (Ághegy könyvek), ISBN 9789635524532

Jegyzetek

Források

• Lehóczky Ágnes Tranströmerről
• Életrajza a Pegasoson (angol nyelven)
• Szerzőportré (angol nyelven)
• A Griffin Trust méltatása Archiválva 2012. augusztus 14-i dátummal a Wayback Machine-ben (angol nyelven)

További információk

• Tranströmer hivatalos weblapja
• Néhány műve magyar fordításban
• Néhány haikuja angol fordításban
• Tomas Tranströmer a Nobelprize.org oldalán
• Interjú Gunnar D. Hanssonnal Tomas Tranströmerről, Élet és irodalom, 2011. november 11.

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Tomas Tranströmer című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.