Szolcsányka

Szolcsányka (Solčianky)
Szolcsányka címere
Szolcsányka címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásNagytapolcsányi
Rangközség
Első írásos említés1113
PolgármesterDušan Ondruška
Irányítószám956 39
Körzethívószám038
Forgalmi rendszámTO
Népesség
Teljes népesség261 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség101 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság194 m
Terület2,66 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 37′ 10″, k. h. 18° 11′ 50″48.619444, 18.19722248.619444°N 18.197222°EKoordináták: é. sz. 48° 37′ 10″, k. h. 18° 11′ 50″48.619444, 18.19722248.619444°N 18.197222°E
Szolcsányka weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szolcsányka témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szolcsányka (szlovákul Solčianky) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Nagytapolcsányi járásában.

Fekvése

Nagytapolcsánytól 8 km-re északkeletre fekszik.

Története

A települést 1113-ban "Celsan" alakban említik először. 1245-ben "Scelchan" alakban szerepel a korabeli forrásokban. Nagytapolcsány várának uradalmához tartozott. A 14. század elején Csák Máté birtoka. 1835-ben az Erdődy és Orczy családoké. 1570-ben 8 házából csak egy volt lakott. 1715-ben és 1720-ban egyaránt 3 háztartása adózott, a falunak szőlőskertje is volt. 1787-ben 22 házában 140 lakos élt. 1828-ban 22 házát 149-en lakták. Lakói mezőgazdasággal és gyümölcstermesztéssel foglalkoztak.

Vályi András szerint " SZOLCSÁNKA. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura Gr. Traun Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Koroshoz nem meszsze, mellynek filiája; határja középszerű."[2]

Fényes Elek szerint " Szolcsánka, tót falu, Nyitra vmegyében, Kóroshoz 3/4 órányira, 162 kath. lak. F. u. gr. Erdődyné. Ut. p. N.-Tapolcsán."[3]

Nyitra vármegye monográfiája szerint "Szolcsánka, a sissói völgyben Onor alatt fekvő tót község, összesen 141 r. kath. vallásu lakossal. Postája Koros, táviró és vasúti állomása Nagy-Tapolcsány. Egy XII. századbeli összeirásban „Celsan” név alatt van feljegyezve. Szolcsánkának a XVII. században még volt temploma, de romba dőlt és azóta a kath. hívek a közeli korosi templomba járnak. Lakosai nagyobbrészt gyümölcstermeléssel foglalkoznak, a mi fő jövedelmi forrásukat képezi. Földesurai az Erdődyek, Orczyak és Berényiek voltak."[4]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nagytapolcsányi járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 239 lakosából 230 szlovák és 9 német volt.

2001-ben 274 lakosából 273 szlovák volt.

2011-ben 269 lakosából 263 szlovák.

Jegyzetek

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye.

Külső hivatkozások

  • E-obce.sk
  • Községinfó
  • Szolcsányka Szlovákia térképén
Sablon:Nagytapolcsányi járás
  • m
  • v
  • sz
A Nagytapolcsányi járás települései
Nagytapolcsány (Topoľčany)
Appony (Oponice) · Árdánfalva (Ardanovce) · Belinc (Belince) · Belesz (Blesovce) · Családka (Čeľadince) · Csermend (Čermany) · Farkasudvar (Dvorany nad Nitrou) · Felsőbodok (Horné Obdokovce) · Felsőcsitár (Horné Štitáre) · Felsőhelbény (Horné Chlebany) · Jác (Jacovce) · Kartolc (Krtovce) · Kálmánfalva (Kamanová) · Kerencs (Krnča) · Kisrépény (Malé Ripňany) · Kovarc (Kovarce) · Kővárhely (Podhradie) · Lipovnok (Lipovník) · Nagyrépény (Veľké Ripňany) · Nagyudvar (Veľké Dvorany) · Nemecske (Nemečky) · Nyitrabajna (Bojná) · Nyitragaráb (Chrabrany) · Nyitrakoros (Krušovce) · Nyitrakozma (Kuzmice) · Nyitrakörtvélyes (Hrušovany) · Nyitraludány (Ludanice) · Nyitranémeti (Nemčice) · Nyitraörmény (Urmince) · Nyitrapereszlény (Preseľany) · Nyitraperjés (Prašice) · Nyitrasárfő (Nitrianska Blatnica) · Nyitraszerdahely (Nitrianska Streda) · Nyitrateszér (Tesáre) · Nyitrazávod (Závada) · Onor (Norovce) · Práznóc (Práznovce) · Püspökfalu (Biskupová) · Radosna (Radošina) · Rajcsány (Rajčany) · Sarlóska (Lužany) · Szeptencújfalu (Hajná Nová Ves) · Szerbőc (Svrbice) · Szolcsány (Solčany) · Szolcsányka (Solčianky) · Szomorlovászi (Koniarovce) · Szulóc (Súlovce) · Tavarnok (Tovarníky) · Tordaméc (Tvrdomestice) · Tótdiós (Orešany) · Tótsók (Šalgovce) · Velős (Velušovce) · Végvezekény (Vozokany)
Szlovákia zászlaja
  • földrajz Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap