Szirmay Antal

Nem tévesztendő össze a következővel: Szirmai Antal.

Szirmay Antal
Született	1747. január 20. Eperjes
Elhunyt	1812. szeptember 19. (65 évesen) Szinyér
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	táblai ülnök, országgyűlési követ, történész
Tisztsége	magyar országgyűlési követ (1790–1790) magyar országgyűlési követ (1796–1796)
Sablon • Wikidata • Segítség

Szirmai Szirmay Antal (Eperjes, 1747. január 20. – Szinyér, 1812. szeptember 19.) táblai ülnök, Zemplén vármegye követe, földrajzi író, helytörténész, levéltáros, politikai író. Megírta Zemplén vármegye történetét. Kazinczy szavaival: A rettegés és remény közt nem mindenkor bírt eléggé magával.

Élete

Szirmay György és Bertóthy Kata fia. Sátoraljaújhelyen végezte elemi iskoláit, majd 1758-ban Eperjesen, 1760-ban pedig a kassai nemesi convictusban tanult, ahol 1762-ban poeta laureatus lett. Tanulmányait 1764-ben fejezte be. Ezek után Zemplén vármegye szolgálatába, majd a királyi kancelláriához került és részt vett a Magyar- és Erdélyország közt való határkiigazításra felállított bizottság munkájában.

1773-ben Zemplén másod-, 1777-ben főjegyzőjévé választották. II. József trónra lépése alkalmából a megye üdvözlő iratát ő írta meg. II. József eszméi (pl. a német nyelv hivatalossá tétele) ellen is tiltakozott. 1785-ben a főispánságokat eltörölték. Így kerül Zemplénbe Szentiványi Ferenc mint főispáni helytartó és az ő ajánlatára, Szirmayt a Budára áthelyezett királyi táblához nevezték ki, majd 1786-ban bírónak esküdött fel.

Ezen állásában sem hagyott fel a verseléssel. József császár intézkedéseihez való vonzalma sok ellenséget szerzett neki. 1787-ben udvari tanácsos és az eperjesi királyi tábla ülnöke lett. Itt hivatalos ügyeken kívül könyvtára gyarapításával, oklevelek, ásványok, régi pénzek gyűjtésével is foglalkozott. A közügyek kapcsán Sáros vármegye nevében írt az ország régi szabadságainak visszaállítása végett.

A II. Lipót által egybehívott 1790. évi országgyűlésen Zemplén vármegye követe. Főképpen a vallásügyi vitában vett részt. Az 1796-os országgyűlésre ismét őt és Kazinczy Andrást küldi a vármegye. Közszereplői pályafutása azonban hirtelen félbe szakadt. Részben (főként vallásbeli) szabadelvűsége, részben a kormány- és rendszerváltozás és csipkelődő írásai miatt kitúrták állásából.

1797. október 20-án hivatalától elbocsátották. Vékére vonult el, de továbbra is próbált levelezni az ügyének előmozdítása végett. Kihallgatásért könyörgött a királynál és vizsgálatot kért maga ellen. Hivatalába azonban már nem helyezték vissza. Magányában enyhülést keres gazdaságában, az írásban és fiai oktatásában. Megírja Zemplén vármegye ismertetését, melyhez adatokat még a megyei levéltár rendezésekor gyűjtött. Élete végén adományul kapta a Zemplénben fekvő radi birtokot.

Művei

• Raepresentatio Comitatus Sárosiensis ad Josephum II. Imperatorem de Regno Ungariae in suis libertatibus conservando. Eperjiessini, 1789
• Raepresentatio Comitatus Zemplén ad suam Majestatem Sacratissimam de non inducendo in pertractatione Publicorum linguae Germanicae usu. Dioszeghini, 1790
• Raepresentatio Comitatus Sárosiensis ad Josephum II. de indicendis proxime Regni comitis. Eperjiessini, 1790
• Literae Comitatus Sárosiensis gratiarum actoreae post restitutas Regni libertates ad principem Kaunicz et Belliducem Laudon. Uo. 1790
• Projectum de cleriori administratione justiciae in Regno Hungariae. Posonii, 1790
• Második József, az Elizion mezején Pest, 1790 (Elentherus Pannonicus álnév alatt)
• Második Leopold magyar király, Fleuterinek egy magyar profétálása szerint... 1790 (ford. Keresztury József német munkája után)
• Harminczkét okok, mellyeket azon világi catholikusok, kik az 1790. 30. novemberben a kalocsai érseknél tartatott gyülekezet végezésére reá nem állottak, kinek kinek itéleti alá terjesztettek. Uo. 1790. XII. havában (ugyanez latinul. Uo. 1790)
• Epigrammata in contradictionem cleri catholici regni Ungariae contra legem religionariam. (Heroico et elegiaco carmine). Posonii, 1790
• Epistola Jesuvitae Hungari et inferno, ad Ex-Jesuvitam Hungarum in vivis existentem. Uo. 1791
• Jus reipublicae in bona ecclesiasticorum. Pesthini, 1791
• Tekintetes nemes Zemplény vármegye fell ült nemessi rendü vitézzeinek kiszabott hadi törvényei. Kassa, 1797
• Notitia historica, politica, oecononomica montium et locorum viniferorum comitatus Zempléniensis (Kassa, 1798) Internet Archive Google REAL-R
• De ponto fama, dum Andreas Semsey in personalem praesentiae regiae denominaretur. (Elegiaco carmine). Viennae, 1802
• Notitia topographica politica i. comitatus Zempléniensis; edita et indicibus provisa industria Martini Georgii Kováchich. Budae, 1803. Térképpel. Google REAL-R
• Notitia historica comitatus Zempléniensis. Edita et indicibus provisa industria Martini Georgii Kováchich. Uo. 1804. Rézmetszettel és térképpel. Google
• Inscriptiones in illuminatam S. A. Ujhelini domum praetoream comitatus Zempléniensis, dum Franciscus Il. electus Romanorum imperator titulum Austriae quoque imperatoris assumeret. Viennae, 1804
• Notitia politica, historica, topographica incliti comitatus Ugochiensis (Pest, 180) Google
• Hungaria in parabolis, sive commentarii in adagia et dicteria Hungarorum. Budae, 1804. Google, REAL-R. 2. bőv. és jav. kiadás. Uo. 1807 REAL-R)
• Seren. Ferdinando V. caes.-reg. haereditario et coronae principi, nomine comitatus Zemplén A. de Sz. senex poeta, dum iam quintum regem suum veneraretur. Cassoviae, 2. Decembris 1805. Cassoviae
• Magyarázattya azon szóknak, mellyek a magyarországi polgári s törvényes dolgokban elő fordulnak, némelly rövidebb formákkal. Sive glossarium vocum in politicis ac juridicis negotiis regni Hungariae occurrentium cum formulis brevioribus. Uo. 1806
• Codex de delictis, eorumque poenis pro tribunalibus regni Ungariae partiumque eidem adnexarum per regnicolarem juridicam deputationem approbatus. Referente... cui concredita fuit elaboratio. Pesthim, 1807
• Szathmár vármegye fekvése, történetei és polgári ismérete. Buda, 1809-10. Két kötet. REAL-R Google
• A tokaji, vagyis hegyaljai szőlőknek ültetéséről, a boroknak csinálásáról és megtartásáról. Pest, 1810 REAL-R

Kéziratai

• Historia Comit. Zempliniensis Pars Generalis Supremorum evComitum Res gestas ab Ao. 1214-1714. complectens diplomatice deducta Pars specialis sive Topographica. Fol. Tomi II
• Elegiae, Poemata, Versus, Ingeniosae cogitationes usque annum 1810
• Historia domestica familiae nobilium Szirmay usque annum 1811
• Combinatio legum de insurrectione Hungarorum, 1801
• Dissertatio de Banderiis, 1809
• Historia seditionis Horaianae, 1786
• Historia conspirationis Martinovicsianae, 1795 (magyarul: Hazánk 1888-89. évf.)
• Historia conventiculi Onodiensis cum cohaerentibus actis
• Fragmenta Historiae Secretae sui temporis cum particularibus quibusdam eventibus et appendice nonnullorum memorabilium, 1811
• Schlendrian magyar personalis II. József császárnak törvénye szerint, 1787
• Quodlibet, azaz mindenféle gyűjtemény, 1812
• Repraesentationes magis memorabiles per... qua ordinarium notarium elaborate. Tomi 2. usque an. 1786
• A Szirmay nemzetségnek eredete, ágazattya és viszontagságai 1812
• Gróff Sztáray Mihályrul, 1799-ben írt több száz sornyi magyar költeménye (Figyelő XIX. 183. sat.)

Modern kori szövegkiadások

• Kazinczy Ferenc–Szirmay Antal: Az első magyar köztársasági forradalom. A magyar jakobinusok története; sajtó alá rend. Braun Soma; Herczka, Budapest, 1918
• Magyarország szóképekben; sajtó alá rend. Csörsz Rumen István, ford. Vietórisz József; Kriterion, Kolozsvár, 2008 (Téka)
• Glossarium. Latin-magyar jogi szótár 1806-ból; Tinta, Budapest, 2021 (Mesterművek)
• Notitia montium et locorum viniferorum Zempleniensis, 1798 / A tokaji, vagy is hegyallyai szőllőknek ültetéséről, 1810. A Kassán 1798-ban és a Pesten 1810-ben kiadott könyvek hasonmása; ford. Pető Gábor, jegyz., tan. Orbán Áron; L'Harmattan–Tokaj-Hegyalja Egyetem, Budapest–Sárospatak, 2022 (Europica varietas Tokajensis)

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIII. (Steiner–Télfy). Budapest: Hornyánszky. 1909.  
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

További információk

• Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994.
• Magyar utazók lexikona. Szerk. Balázs Dénes. Budapest, Panoráma, 1993
• Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 
• Sátoraljaújhely lexikona. Szerk. biz. elnöke Fehér József. Sátoraljaújhely, Kazinczy Ferenc Társaság, 2001
• Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8  
• Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7