Szedlice

Ez a szócikk a szlovákiai településről szól. Hasonló címmel lásd még: Sedlice (egyértelműsítő lap).
Szedlice (Sedlice)
A község látképe
A község látképe
Szedlice címere
Szedlice címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásEperjesi
Rangközség
Első írásos említés1330
PolgármesterImrich Krajňák
Irányítószám082 43
Körzethívószám051
Forgalmi rendszámPO
Népesség
Teljes népesség979 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség67 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság428 m
Terület15,57 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 55′ 09″, k. h. 21° 07′ 07″48.919166666667, 21.11861111111148.919167°N 21.118611°EKoordináták: é. sz. 48° 55′ 09″, k. h. 21° 07′ 07″48.919166666667, 21.11861111111148.919167°N 21.118611°E
Szedlice weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szedlice témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
Szedlice

Szedlice (szlovákul: Sedlice) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában.

Fekvése

Eperjestől 21 km-re délnyugatra.

Története

A falut a német jog alapján létesítették a 14. század elején. A falu Szent Mihály temploma már az 1330-as években biztosan állt, hiszen a pápai dézsmajegyzék megemlíti István és János nevű plébánosát. Ez a templom még fából épült. 1330-ban „Selic”, „Telic”, „Sedlicz”, „Zedlicze” formában írják a nevét. Az Aba nemzetség birtoka, majd 1332-ben Károly Róbert a Drugeth családnak adta. 1386-ban Zsigmond király adományából a Somosi család birtoka lett. 1386-ban „Sednicha”, 1427-ben „Zedleche” alakban említik. 66 portája adózott, a rihnói váruradalom része volt. 1600-ban a faluban templom, plébánia, iskola, malom és 30 ház állt, ezzel a közepes nagyságú falvak közé számított. A fatemplom még a 18. században is állt, amikor egy tűzvészben leégett. Ekkor a Semsey és Görgey családok tulajdonában állt. 1787-ben 81 házában 617 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZEDLICZE. Tót falu Sáros Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok; határja hegyes, legelője elég, fája is bőven van.[2]

A 19. században a Tahy család és a felső-magyarországi bányatársaság birtoka. 1828-ban 101 háza volt 759 lakossal. Lakói asztalosok, molnárok, favágók, fuvarosok, pásztorok, mészégetők és gabonakereskedők voltak. Később mezőgazdasággal, szövéssel, faárukészítéssel foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szedlicse, orosz tót falu, Sáros vmegyében, Eperjeshez dél-nyugotra 2 mfd. 271 r. kath., 350 g. kath., 19 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Nagy erdő. F. u. többen. Ut. posta Eperjes.[3]

1920 előtt Sáros vármegye Eperjesi járásához tartozott.

A községben fűrésztelep és kőbánya is működött. A leégett templom helyén ma az iskola áll. 1965-ben Szárazvölggyel egyesítették. 1990-től újra önálló település.

Népessége

1910-ben 624, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

A templom

2001-ben 1032 lakosából 1023 szlovák volt.

2011-ben 1048 lakosából 1007 szlovák.

Nevezetességei

Római katolikus temploma 1858-ban épült.

További információk

  • Hivatalos oldal
  • E-obce.sk
  • Községinfó
  • Szedlice Szlovákia térképén

Jegyzetek

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
Sablon:Eperjesi járás
  • m
  • v
  • sz
Az Eperjesi járás települései
Eperjes (Prešov)
Ábrány (Abranovce) · Ádámfölde (Mošurov) · Andrásvágás (Ondrašovce) · Aranybánya (Zlatá Baňa) · Ásgút (Podhorany) · Bajor (Bajerov) · Berki (Rokycany) · Bertót (Bertotovce) · Berzenke (Bzenov) · Boroszló (Brestov) · Cselfalva (Čelovce) · Delnekakasfalva (Kokošovce) · Deméte (Demjata) · Eperjesenyicke (Haniska) · Erdőcske (Lesíček) · Felsősebes (Vyšná Šebastová) · Finta (Fintice) · Frics (Fričovce) · Fulyán (Fulianka) · Gellért (Geraltov) · Gergelylaka (Gregorovce) · Harapkó (Hrabkov) · Harság (Záborské) · Hedri (Hendrichovce) · Hüvész (Lúčina) · Istvánvágás (Štefanovce) · Jakabvágása (Chminianske Jakubovany) · Janó (Janov) · Jánoska (Janovík) · Kacsány (Kvačany) · Kajáta (Kojatice) · Kapi (Kapušany) · Kapinémetfalu (Nemcovce) · Kapivágása (Šarišská Poruba) · Kelembér (Klenov) · Kellemes (Ľubotice) · Kende (Kendice) · Kiskökény (Trnkov) · Kiskörösfő (Okružná) · Kissáros (Malý Šariš) · Kisszilva (Malý Slivník) · Kisvitéz (Ovčie) · Komlóskeresztes (Chmeľov) · Láda (Lada) · Lászka (Lažany) · Lemes (Lemešany) · Licsérd (Ličartovce) · Lipnikpuszta (Lipníky) · Lubóc (Ľubovec) · Megye (Medzany) · Mérk (Mirkovce) · Miklósvágása (Miklušovce) · Monyhád (Chmiňany) · Nádfő (Šarišská Trstená) · Nagysáros (Veľký Šariš) · Nagyszilva (Veľký Slivník) · Nagyvitéz (Víťaz) · Porócs (Proč) · Pósfalva (Pušovce) · Radácsszentimre (Radatice) · Sárosberettő (Bretejovce) · Sárosbogdány (Šarišské Bohdanovce) · Sárosbuják (Brežany) · Sárosizsép (Žipov) · Sebesváralja (Podhradík) · Senyék (Seniakovce) · Singlér (Šindliar) · Siroka (Široké) · Somos (Drienov) · Somosújfalu (Drienovská Nová Ves) · Sósgyülvész (Dulova Ves) · Sósújfalu (Ruská Nová Ves) · Szárazvölgy (Suchá Dolina) · Szedikert (Záhradné) · Szedlice (Sedlice) · Szentkereszt (Krížovany) · Szinye (Svinia) · Szinyelipóc (Lipovce) · Szinyeújfalu (Chminianska Nová Ves) · Sztankahermány (Hermanovce) · Tapolykomlós (Chmeľovec) · Tarcaszentpéter (Petrovany) · Terjékfalva (Teriakovce) · Ternye (Terňa) · Töltszék (Tulčík) · Turina (Tuhrina) · Vargony (Varhaňovce) · Vörösvágás (Červenica) · Zsebefalva (Župčany) · Zsegnye (Žehňa)
szlovákia
  • földrajz Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap