Schleizi-Saalbourgi csata

Schleizi csata
Napóleoni háborúk
Városi templom Schleizben
Városi templom Schleizben
Dátum1806. október 9.
Helyszín Schleiz - Saalburg (Németország
Eredményfrancia győzelem
Harcoló felek
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Franciaország
Itáliai Királyság
Poroszország
Parancsnokok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Joachim Murat ,
Jean-Baptiste Drouet d’Erlon
Bogislav Friedrich Emanuel von Tauentzien
Haderők
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
4 000
12 ágyú
2 600
8 ágyú
Veszteségek
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
?400 halott
A Wikimédia Commons tartalmaz Schleizi-Saalbourgi csata témájú médiaállományokat.
Negyedik koalíciós háború (1806–1807)

Schleiz-Saalbourg •  Saalfeld •  Jéna •  Auerstädt •  Lübeck •  Golymin •  Pułtusk •  Eylau •  Kolberg •  Osztrolenka •  Danzig •  Heilsberg •  Friedland •  Tilsit

Sablon:Negyedik koalíciós háború
  • m
  • v
  • sz


A schleizi és a saalburgi csata 1806. október 9-én zajlott le a Bogislav Friedrich Emanuel von Tauentzien vezette porosz és Bernadotte hadseregének részei: Joachim Murat és Jean-Baptiste Drouet d’Erlon gróf vezette francia-itáliai erők között.

Előzmények

1806. október 2-án a poroszok ultimátumot intéztek Franciaországhoz, követelve a francia csapatok visszavonását a Rajnán túlra. Napóleon végig sem olvasta az ultimátumot. Három nap múlva a francia csapatok hadba indultak Poroszország ellen. Az erők nagyjából egyformák mind a két oldalon, de a franciák sokkal mozgékonyabbak és harcedzettebbek voltak. Október 9-én két csatára is sor került Saalburgnál és Schleiznél.

A csaták

Ez az ütközetek voltak az elsők a negyedik koalíció háborúinak sorában. A Grande Armee díszszemlét tartott a Frankenwaldban, a színházban 3 hadoszlopban vonult:

  • A jobb oldali hadoszlop 50 000 főből állt Soult és Ney irányításával és a bajorok tartoztak ide
  • A középső hadoszlop 70 000 főből állt, a fő hadtestet Bernadotte vezette (aki elővédet formált a Lasalle és Milhaud könnyű lovasságából) és Davout erőiből.
  • A bal oldali hadoszlopot Lannes és Augereau hadteste alkotta.

Mindnyájan együtt masíroztak Berlin irányába a Saale jobb partján. Ez a hadművelet 1806 október 8 - 10. között zajlott le.

A saalbourgi csata

A porosz hadsereg vezetője II. Károly braunschweig–wolfenbütteli fejedelem Weimarnál koncentrálta erőit és a franciák cselének gondolta a támadást, a Türingiai-erdő felé vonult keletre, rájött, hogy túl nagy a kockázat, ezzel a keleti kitérővel . Nem tudta, mit tegyen, elkészült a visszavonulásra. De Hohenlohe herceg, parancsa ellenére, hogy csatlakozzon hozzá, inkább elfogadja a támadó pozícióját és továbbra is a Saale partján maradt. Ekkor küldték hátvédnek Lajos Ferdinánd herceget Saalfeld irányába, Tauenzien Schleiznél beleütközött Bernadotte hadoszlopába. 1806 október 8-án reggel az elit 27. könnyű hadosztály Lacoste ezredes (Bernadotte elővédje) villámgyorsan elfoglalta a saalbourgi hidat, amin át lehet kelni a Saale jobb partján és rá lehet térni Lipcsébe vezető útra.

A schleizi csata

Dél körül Bernadotte marsall összpontosítani próbált Schleiznél, amit a porosz von Tauenzien tábornok zászlóalja foglalt el a 8. és 2. lovas ezredekkel, mintegy 6000 emberrel (de csak 2600 vett részt a harcban). Joachim Murat ahogy megérkezett a csatatérre, átvette a parancsnokságot. Von Tauentzien ahogy észrevette, hogy a franciák előnyösebb helyzetben és többen vannak, taktikai visszavonulást hajtott végre. A szárnyain lévő erőktől elvágták, ennek következtében 400 embert veszített.

Következmények

Bővebben: Jénai csata

Anekdoták

Jean-Baptiste Bernadotte jelentésében megpróbálta azt a pletykát terjeszteni, hogy ez egy nagy csata volt. Az is igaz, hogy az 1. hadtest nem sok mást hallott a nap folyamán, hogy ez egy csodálatos hadjárat.

Savary tábornok, a császár szárnysegédje szerint a császár nem is említi ezt a csatát az emlékirataiban.

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Battle of Schleiz című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Sablon:Koalíciós háborúk 1792–1815
  • m
  • v
  • sz
Koalíciós háborúk (1792–1815)
Első koalíciós háború
(1792–1797)
Verdun · Valmy · Jemappes · Mainz (1793) · Neerwinden · Famars · Hondschoote · Wattignies · Kaiserslautern · Tourcoing · Tournai · Ushant · Fleurus · Vogézek · Dego (1794) · Luxemburg · Genova (tengeri csata) · Groix · Hyères-i szigetek · Mainz · Millesimo · Montenotte · Dego (1796) · Mondovì · Lodi · Castiglione · Neresheim · Amberg · Würzburg · Bassano · Rovereto · Arcole · Rivoli · Neuwied · Camperdown · Campo Formió-i béke

Második koalíciós háború
(1799–1802)
Stockach (1799) · Cassano · Montebello · Trebbia · Novi · Bergen · Castricum · Genova ostroma · Stockach (1800) · Marengo · Höchstädt – Hohenlinden · Koppenhága · Algeciras · lunéville-i béke · amiens-i béke
Harmadik koalíciós háború
(1805)
Finisterre-fok · Ulm · Trafalgar · Caldiero · Amstetten · Ortegal-fok · Dürnstein · Schöngrabern · Austerlitz · Gaeta · Campotenese · Maida · Pozsonyi béke
Negyedik koalíciós háború
(1806–1807)
Schleiz-Saalbourg · Saalfeld · Jéna · Auerstadt · Lübeck · Golymin · Pułtusk · Eylau · Kolberg · Danzig · Heilsberg · Friedland · Tilsiti béke
Ötödik koalíciós háború
(1809)
Hatodik koalíciós háború
(1812–1814)
Lützen · Bautzen · Großbeeren · Katzbach · Drezda · Kulm · Dennewitz · Lipcse · Hanau · Sehested · Brienne · La Rothière · Mincio · Hatnapos hadjárat (Champaubert · Montmirail · Château-Thierry · Vauchamps) • Mormant · Montereau · Bar-sur-Aube · Craonne · Laon · Reims · Arcis-sur-Aube · Fère-Champenoise · Montmartre · Párizs · Párizsi béke (1814)
Száz nap (1815)
Tolentinói csata  · Ligny · Quatre Bras · Waterloo · Wavre · Párizsi béke (1815)
Sablon:Napóleon
  • m
  • v
  • sz
A forradalomtól
a konzulátusig
(1795–1804)
Toulon ostroma (1793)(wd)  · Vendémiaire 13-i royalista felkelés (1795)(wd)  · Első itáliai hadjárat (1796–1797)  · Direktórium (1795–1799)  · Egyiptomi hadjárat (1798–1801)  · Brumaire 18–19-i államcsíny (1799)  · Második itáliai hadjárat (1799–1800)  · Konzulátus (1799–1804)(wd)  · Code Napoléon

A Császárság
(1804–1814)
Napóleon koronázása (1804)(wd)  · Első Francia Császárság (1804–1814)  · Németországi hadjárat (1805)(wd)  · Rajnai Szövetség (1806)  · Poroszországi és lengyelországi hadjárat (1806–1807)(wd)  · Félszigeti háború (1808–1814)  · Németországi és ausztriai hadjárat (1809)(wd)  · Orosz–török háború (1806–12)  · Ágyúnaszád-háború (1807–14)  · Finn háború (1808–1809)  · Oroszországi hadjárat (1812)  · Németországi hadjárat (1813)(wd)  · Észak-franciaországi hadjárat (1814)(wd)
Hanyatlás és bukás
(1814–1815)
Bécsi kongresszus  · Elba-szigeti Hercegség (1814–1815)(wd)  · Száz nap (1815)  · Dél-németalföldi hadjárat (1815)(wd)  · Waterloo (1815)  · Napóleon Szent Ilona szigetén (1815–1821)(wd)  · Halála (1821)(wd)
Koalíciós háborúk
(1792–1815)

  • Napóleon Napóleon-portál
  • hadtudomány Hadtudományi portál
Ez a hadtudományi vagy haditechnikai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!