Ráday-kastély

 Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében.
Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.
Ráday-kastély
Ország Magyarország
Épült1722 - 1770
ÉpítészMayerhoffer András
Mayerhoffer János
Stílusbarokk
CsaládRáday család
Jelenlegi funkcióKulturális központ, Múzeum
Tulajdoni helyzetKincstár tulajdona
FenntartóForster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ.
Elhelyezkedése
Ráday-kastély (Rákoskeresztúr-Pécel)
Ráday-kastély
Ráday-kastély
Pozíció Rákoskeresztúr-Pécel térképén
é. sz. 47° 29′ 13″, k. h. 19° 20′ 31″47.487, 19.341947.487000°N 19.341900°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 13″, k. h. 19° 20′ 31″47.487, 19.341947.487000°N 19.341900°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Ráday-kastély témájú médiaállományokat.

A Ráday-kastély Pécelen, Pest vármegyében található.

Történet

A kastély építése Ráday Pál (1677-1733) II. Rákóczi Ferenc diplomatája és fia Ráday Gedeon (1713-1792) nevéhez fűződik. Ráday Pál, miután felesége, Kajali Klára hozományából a péceli uradalom birtokába jutott, 1722 - 1730 között felépíttette a mai kastély alapját képező kúriát. Ezt az épületet fia 1755-1766 között barokk stílusú kastéllyá bővíttette. A teljes kastély melléképületekkel, 1770-re készült el. Az átalakítást a gödöllői Grassalkovich-kastély építője, Mayerhoffer András, valamint fia, János végezték. A homlokzaton és az oszlopokon található finom kőfaragásokat Antonio Conti készítette 1764-1765 között. Az asztalosmunkát és a finom kivitelű berakott padlókat Cancini András besztercebányai asztalos 1762-ben készítette.

A kastély főbejárata

A díszterem falképeinek kiválasztása és festészeti megoldása Ráday Gedeon elképzeléseit mutatja. A terem falait Bernard Picart párizsi születésű rézmetsző és rézkarcoló, valamint Philipp Gunst rézmetszeteinek, a Ráday gyűjteményből általa kiválasztott, felnagyított és falra festett fekete-fehér képei díszítik. A falfestmények 1766-ban készültek, rézmetszetű előképek után, Ovidius átváltozásait 15 jelentben ábrázolják, amelyek alá Ráday Gedeon írt verssorokat és feliratokat a kor helyesírási szabályi szerint. A mennyezetet díszítő Phaeton kép díszítette. A díszterem mennyezetét, miután az 1825-ös tűzvészkor leszakadt, nem állították helyre.

A királyi hálószoba a nevét arról kapta, hogy a falain valamikor a falain a Habsburg-uralkodóház 18. századi tagjainak 34 arcképe függött. (II. József király meg is látogatta Rádayt a kastélyban.) A sarokszobában - melyet királyi szalonnak is neveznek - az építészet, a festészet és szobrászat, valamint az orvostudomány allegóriái láthatók.

A vendégszobát, ahol egykor Kazinczy is megszállt, Herkules-szobának is nevezik, ugyanis falképei Herkules életének tizenkét jelenetét ábrázolják.

A kastély 1825. március 30-án leégett, a kupola beszakadt, az alatta levő díszterem festményeinek egy része tönkrement és elpusztult a képgyűjtemény is. A család anyagi gondjai miatt 1872. december 30-án nyilvánosan elárverezték. Ekkor került a Kelecsényi család pontosabban kelcsényi és hrabói Kelecsényi Rafael birtokába. Az új tulajdonos nem sokat törődött a kastéllyal, ezért állapota folyamatosan romlott, eredeti bútorai, kép- és éremgyűjteménye szétszóródott. Ráday Gedeon egész életében a családi könyvtár tervszerű gyarapításával és a magyar irodalmi-művészeti élet fellendítésével foglalkozott. Kb. 12 ezer kötetet gyűjtött, amelyek az egyes tudományágak legkiválóbb műveit, a klasszikus alapműveket és a francia felvilágosodás irodalmát reprezentálják. Végrendelete alapján a könyvtárat nem lehetett megbontani, csak egészében lehetett értékesíteni. Ezért a könyvtár és a könyvtárberendezés a Duna-melléki Református Egyházkerület tulajdonába került vétel útján 1861-ben, és ott épségben megőrizték védett gyűjteményként. A második világháború után Farkas László főorvos javaslatára, Thomas Antal tervei szerint 1953-1956 között felújították, majd 1997-ig a MÁV-kórház kihelyezett részlege működött benne. A kastély ma a Kincstár tulajdona, és folyik az épület és a történeti kert helyreállítása. 1998-ban a MÁV átadta a Műemlékek Nemzeti Gondnokságának.

Források

  • Herend a kastélyban

További információk

  • Ráday-kastély, Pécel
  • kastelyok-utazas.hu Archiválva 2014. április 9-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • Kastélylexikon
  • Kastélyspecialista
  • vendegvaro.hu
  • Ráday-kastély, Pécel
  • Ráday-kastély. Műemlékem.hu
Sablon:Pest vármegye kastélyai
  • m
  • v
  • sz
Pest vármegye kastélyai
Kastélyok
(nem teljes lista)
Harkányi-kastély (Abony) •  Kostyán-kúria (Abony) •  Lavatka-kúria (Abony) •  Szapáry-kúria (Abony) •  Kis Vigyázó-kastély (Abony) •  Vigyázó-kúria (Abony) •  Régi Vigyázó-kastély (Abony) •  Ajtay-kúria (Abony) •  Sivó-kúria (Abony) •  Teszáry-kúria (Abony) •  Prónay-kastély (Acsa) •  Újlaki kastély (Acsaújlak) •  Szeleczky-Szapáry-kastély (Albertirsa) •  Podmaniczky-kastély (Aszód) •  Podmaniczky–Széchényi-kastély (Aszód) •  Huszár-kastély (Bernecebaráti) •  Szokoly-kastély (Bernecebaráti) •  Sándor-Metternich-kastély (Biatorbágy) •  Szily-kastély (Biatorbágy) •  Beleznay-kastély (Bugyi) •  Forster-kastély (Bugyi) •  Margitligeti kastély (Csobánka) •  Sina-kastély (Érd) •  Károlyi-kastély (Fót) •  Ibrányi-kastély (Galgagyörk) •  Kálnoky-Bedő-kúria (Galgagyörk) •  Tahy-kúria (Galgagyörk) •  Bárczay-kastély (Gomba) •  Scitovszky-kúria (Gomba) •  Patay-kastély (Gomba) •  Perczel-kúria (Gomba) •  Hamvay-kúria (Gödöllő) •  Grassalkovich-kastély (Gödöllő) •  Babati Istállóskastély (Gödöllő-Babatpuszta) •  Teleki-kastély (Gyömrő) •  Malonyai-kastély (Halásztelek) •  Bodrogi-kúria (Inárcs) •  Podmaniczky-kastély (Kartal) •  Keglevich-kastély (Nagykáta) •  Teleki–Tisza-kastély (Nagykovácsi) •  Pálóczy-Horváth-kastély (Örkény) •  Várady-kastély (Páty) •  Fáy-kastély (Pécel) •  Ráday-kastély (Pécel) •  Beleznay-kastély (Pilis) •  Beleznay-Nyáry-kastély (Pilis) •  Orosdy-kastély (Pilisszántó) •  Teleki–Wattay-kastély (Pomáz) •  Barcza-kastély (Pusztazámor) •  Savoyai-kastély (Ráckeve) •  Muslay-kastély (Rád) •  Grassalkovich-vadászlak (Sülysáp) •  Sőtér-kastély (Sülysáp) •  Prónay-Dessewfy-kastély (Szentmártonkáta) •  Luczenbacher-kastély (Szob) •  Foglár-kastély (Tésa) •  Andrássy-kastély (Tóalmás) •  Majláth-kastély (Törökbálint) •  Walla-kastély (Törökbálint) •  Schossberger-kastély (Tura) •  Gosztonyi-kastély (Váchartyán) •  Rudnay-kastély (Váchartyán) •  Vigyázó-kastély (Vácrátót) •  Huszár-kastély (Vámosmikola) •  Migazzi-kastély (Verőce) •  Podmaniczky-kastély (Verseg-Fenyőharaszt) •  Pálfy-kastély (Visegrád) •  Dőry-kastély (Zebegény) •  Zsámbéki várkastély (Zsámbék)
Elpusztult/lebontott
kastélyok és kúriák
(nem teljes lista)
Kutyavár (Érd) •  Schossberger-kastély (Kartal)