Pjetër Budi

Pjetër Budi
Született	1566[1][2][3] Mat Municipality
Elhunyt	1622 (55-56 évesen)[1][2][3][4]
Állampolgársága	albán
Foglalkozása	író katolikus pap fordító katolikus püspök
Tisztsége	Roman Catholic Bishop of Sapë (1621. július 21. – )
Halál oka	fulladás
Catholic Hierarchy
A Wikimédia Commons tartalmaz Pjetër Budi témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Pjetër Budi vagy olaszul Pietro Budi (da Pietra Bianca) (Gur i Bardhë, 1566 – 1622. december) albán egyházi vezető, egyházi író, költő. Latin és olasz egyházi szövegek fordítója, az első albán nyelvű vallásos versek szerzője.

Élete

Az északi Mat vidékén, egy kis faluban született. Az itáliai Loretóban, az albán és dalmát ifjakat fogadó Collegium Illyricumban készült papi pályájára. 1587-ben római katolikus pappá szentelték, és előbb Macedóniába és Koszovóba, majd az antivari érsekség különböző egyházközségeiben folytatta papi hivatását tizenkét éven keresztül. 1599-től tizenhét éven át a római katolikus egyház általános szerbiai helynöke volt. 1610-ben Ösküp, 1617-ben pedig Prokuplje káplánjává nevezték ki.

Az Oszmán Birodalom egyik katolikus egyházi vezetőjeként nyíltan nem politizált, de 1616-ban bekapcsolódott a dél-szerbiai albánok törökellenes nemzeti mozgalmába. Boszniai ferences szerzetesekkel, albán muzulmán vezetőkkel és nemzetségfőkkel egyaránt kapcsolatba lépett, abban a reményben, hogy később majd támogatják politikai céljai megvalósításában. Budi célja elsősorban az albán lakta területek, s később a Balkán-félsziget egészének felszabadítása volt az oszmán iga alól, de sem ekkor, sem később nem lépett határozottan a tettek mezejére.

1616 és 1618 között Rómában tartózkodott, hogy előkészítse munkái kiadását. 1618 márciusától 1619 szeptemberéig egy Santiago de Compostela-i zarándoklaton vett részt. Miután visszatért Rómába, igyekezett a vatikáni adminisztráció, a Curia Romana figyelmét felhívni az albán keresztények sanyarú helyzetére, és támogatást kért a fegyveres felkeléshez. 1621. július 20-án Sapë és Sardë (Zadrima) püspökévé (Episcopus Sapatensis et Sardensis) nevezték ki, majd 1622-ben visszatért Albániába. Miután új hivatalában első intézkedése az idegenajkú papok lecserélése volt albán anyanyelvűekkel, kivívta a Vatikán haragját. 1622 decemberében a Drin folyón átkelve a vízbe esett és megfulladt.

Életműve

Budi első munkája az 1618-ban Rómában megjelent Dottrina christiana (albánul: Doktrina e kërshtenë) című fordítás volt, amelyben Bellarmin Szent Róbert katekizmusát adta közre albán nyelven. Irodalomtörténeti szempontból katekizmusfordításánál jelentősebbek a kötethez csatolt, közel 3 ezer sort kitevő, szintén albán nyelvű vallásos versei. Az albán irodalomtörténet ezeket a legkorábbi geg nyelvjárású versekként tartja számon, noha nagy részük latinból vagy olaszból lett átültetve, s csak egy részük eredeti költemény.

A fentiek mellett két, 1621-ben megjelent szertartás- és imádságoskönyv, a Rituale Romanum és a Speculum confessionis szerzője is. Előbbi latin imádságokat és szentszövegeket tartalmaz albán nyelvű jegyzetekkel, utóbbi pedig a padovai Emerio de Bonis Specchio di confessione című munkájának albán fordítása (albán alcíme Pasëqyra e t’rrëfyemit). Kevésbé jelentős, tizenhat oldalas munkája egy mise liturgiájának leírása (Cusc zzote mesce keto cafsce i duhete me scerbyem, magyarul Bárki megmondhatja, a mise mit szolgál). Említésre méltóak száz oldalt is meghaladó albán nyelvű prózai vázlatai, széljegyzetei, körlevelei.

Költőként a kor viszonylatában tehetségről és könnyed stílusról tett tanúbizonyságot. Nyelvezete a korábbi Gjon Buzukuéval összehasonlítva gördülékeny, pátoszmentes köznyelv, de nem annyira kifinomult és cizellált, mint a fél évszázaddal később élt Pjetër Bogdanié. Négysoros szakaszokra tagolt vallásos költeményeit váltakozó rímképlet jellemzi, és erősen érezhető rajtuk a korszak olasz és latin nyelvű moralizáló költészetének hatása. Előszeretettel választott témájául bibliai eseményeket, dicséreteket és olyan egyetemes témákat, mint a halál elkerülhetetlensége. Jelenet- és zsánerképei különösen életszerűek.

Művei

• Dottrina christiana composta per ordine della fel. me. di papa Clemente 8. dal r.p. Roberto Bellarmino. Rome: Bartolomeo Zannetti. 1618.  
• Poezi (1618–1621). Pun. Rexhep Ismajli. Prishtinë: Rilindja. 1986.  

Jegyzetek

Irodalom

• Koço Bihiku: Histoire de la littérature albanaise. Tirana: 8 Nëntori. 1980.  
• Pjetër Budiról és verseiről angolul^{[halott link]}

Kapcsolódó szócikkek

• Albán irodalom