Peter Schreier

Peter Schreier
Peter Schreier 1987-ben
Született	1935. július 29.[1][2][3][4][5] Meißen[6]
Elhunyt	2019. december 25. (84 évesen)[7][5][8] Drezda[9]
Állampolgársága	német keletnémet
Foglalkozása	operaénekes karmester énekes zeneszerző
Iskolái	Kreuzschule (1943–1954) Hochschule für Musik Carl Maria von Weber (1956–1959)
Kitüntetései	A Német Demokratikus Köztársaság Nemzeti Díja a Német Szövetségi Köztársaság érdemrendje Robert Schumann Prize of the City of Zwickau (1969)[10] Hazafias Arany Érdemrend (1984) Léonie Sonnings musikpris (1988) Ernst von Siemens Music Prize (1988)[11] A Barátság Csillaga (1989) Royal Academy of Music Bach Prize (2009)[12] Leipzig International Mendelssohn Prize (2011)[13] Bach Medal (2013)[14] art award of the City of Dresden (2016)
Halál oka	betegség
weboldal IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Peter Schreier témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Peter Max Schreier (Meißen, 1935. július 29. – Drezda, 2019. december 25.) német operaénekes (tenor), karmester. Színpadon különösen Mozart-tenorként volt világszerte ünnepelt művész. Oratóriumszólistaként és Schubert dalainak tolmácsolójaként is a 20. század legnagyobb művészei közé tartozott.

Élete

Kisgyermekkorát Gauernitz-Constappelben töltötte, ahol édesapja kántortanító volt. Tőle kapta zenei ismeretei alapjait. 1943-ban felvették a világhírű drezdai Kreuzchor előkészítőjébe. A kórus internátusában Rudolf Mauersberger alapozta meg technikáját, ami felnőttként alkalmassá tette bel canto és Mozart-szerepek eléneklésére. 1944-ben szerepelt először színpadon, mint a Varázsfuvola egyik fiúja. 1945. július 1-jétől a Kreuzchor szopránszólamában énekelt, karácsonykor már altszólista volt, s az maradt egészen a mutálásig, amikor hangja tenorrá változott, és megválasztották első kórusprefektusnak. Több európai turnén vett részt, ekkor járt először Magyarországon is. 1954-ben vált meg a fiúkartól.

1954 és 1956 között Fritz Polster magántanítványa volt Lipcsében. A város rádióállomása (ma MDR) énekkarának tagja volt rövid időre. 1955-ben Sulzbach-Rosenbergben énekelte először a János-passió Evangelistáját, a következő évben ugyanezt a Máté-passióban Brémában és Drezdában.

1956 és 1959 között a szász főváros Carl Maria von Weber Zeneművészeti Főiskoláján Heinz Winkler növendéke volt az ének szakon. A karmesterképzőt Ernst Hintzénél végezte el. Az államvizsga után a Semperoper stúdiójában szerezte meg a kellő színpadi gyakorlatot. Az operairodalom számos akkor még ritkaságnak számító darabjában alakított kisebb-nagyobb szerepeket. A Fidelio első foglyaként debütált. Első Mozart-szerepe 1960-ban Ferrando volt a Cosìban. A következő év októberében lett a társulat magánénekese.

„Schreier hangja a lírai tenor gyönyörű példája, amelyet másként daltenornak is szoktak mondani. Abszolút hajlékonyság, kristálytiszta, fuvolaszerű könnyedség jellemzi ezt a ritka hangfajt, amely magas fekvéseinek csengő szépségével szinte beburkolja a hallgatót. Ez a hatalmas termetű, mosolygós arcú fiatalember valóban mindent tud, amit az éneklésről tudni lehet, amellett teherbírása végtelennek tűnik [...]”

– Pernye András, 1969. március 19.^[15]

Szerepei

Önéletrajzai

• Aus meiner Sicht. Gedanken und Erinnerungen. Berlin, 1983. Union-Verlag. ISBN 3552035354
• Im Rückspiegel. Erinnerungen und Ansichten. Wien, 2005. Edition Steinbauer. ISBN 3902494042

Főbb lemezfelvételei

• Johann Sebastian Bach egyházi kantátái – tenor BWV 1, 4, 10, 21, 26, 36, 40, 61, 68, 71, 80, 110, 134, 137, 140, 172, 243 (Arleen Augér, Ortrun Wenkel, Theo Adam stb.; Thomanerchor Leipzig, a Lipcsei Gewandhaus Zenekara stb., vezényel: Hans-Joachim Rotsch) (1975–1984) Berlin Classics 0184212BC
• Johann Sebastian Bach összes világi kantátája – tenor és karmester (Edith Mathis, Lucia Popp, Arleen Augér, Hamari Júlia, Siegfried Lorenz, Theo Adam stb.; Berliner Solisten; Berlini Kamarazenekar) (1976–1985) Berlin Classics 0 184202BC
• Franz Schubert összes világi és egyházi kórusműve (Helen Donath, Lucia Popp, Brigitte Fassbaender, Dietrich Fischer-Dieskau; Bajor Rádió Ének- és Zenekara, vezényel: Wolfgang Sawallisch) (1980–1993) Warner 0284742
• Franz Schubert: A szép molnárleány – Téli utazás – Hattyúdal + dalok (Schiff András [zongora]) (1989) Decca 475 268-2

Jegyzetek

Források

• Krause, Ernst–Schöne, Marion: Opernsänger. Sechzig Porträts. Berlin, 1979. Henschelverlag.
• Schmiedel, Gottfried: Peter Schreier. Eine Bildbiographie von – –. Berlin, 1982. Henschelverlag.
• Peter Schreier a Bach Cantatas Website-on
• Peter Schreier a Bécsi Állami Opera adatbázisában
• Peter Schreier a Magyar Állami Operaház adatbázisában
• Peter Schreier Archiválva 2018. augusztus 12-i dátummal a Wayback Machine-ben a Metropolitan Opera adatbázisában