Padulai karthauzi kolostor

A Cilento és Vallo di Diano Nemzeti Park, Paestum és Velia régészeti lelőhelyeivel és a padulai karthauzi kolostor világörökségi helyszín része

Padulai karthauzi kolostor
Település	Padula
Ország	Olaszország
Vallás	katolicizmus
Építési adatok
Stílus	barokk építészet
Építés befejezése	1306
Építtető	Tommaso II Sanseverino
Világörökségi adatok
Típus	Kulturális világörökségi helyszínekKulturális helyszín
Kritériumok	III, IV
Felvétel éve	1998
Elhelyezkedése
Padulai karthauzi kolostor Pozíció Olaszország térképén
é. sz. 40° 20′ 14″, k. h. 15° 39′ 07″40.33722222, 15.6519444440.337222°N 15.651944°EKoordináták: é. sz. 40° 20′ 14″, k. h. 15° 39′ 07″40.33722222, 15.6519444440.337222°N 15.651944°E
A Padulai karthauzi kolostor hivatalos honlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz Padulai karthauzi kolostor témájú médiaállományokat.

A padulai San Lorenzo Olaszország második legnagyobb kolostora a parmai után. Campaniában, Salerno megyében, Padulától kissé délnyugatra helyezkedik el. Belső területét 1998-ban az UNESCO világörökség részévé nyilvánították.

Története

A kolostort a 14. század elején, pontosabban 1306. május 27-én alapította majd a spanyolországi Escorial kolostora mintájára építtette Tommaso Sanseverino, a padulai Marsico grófja. Maguk az építkezési munkálatok 450 évig tartottak és a 19. századig nyúltak. Az óriási épület (51 500 m² terület, ebből 30 000 van beépítve, 320 szobával és csarnokkal) körvonala azt a hússütőrácsot idézi fel, amelyen Szent Lőrincet elevenen megégették.

A szigorú karthauzi szabályok szerint a kolostor elmélkedéseknek és munkának adott helyet. Ezen gyakorlatoknak külön helyiségek voltak kinevezve: egyrészt a békés klastromok, a finom Vietri sul Mare-i kerámiával padlózott könyvtár, a berakásos márvány munkával ellátott kápolnák, a kolostor gyümölcsöskertjei, másrészt a nagy konyha, ahol a legendás, 1000 tojásból készült omlettet szolgálták fel V. Károlynak, a pincék nagy boroshordókkal, a mosókonyha, és az óriási kertek, ahol emberek dolgoztak az istállókban, a kemencéknél, és az olajbogyóprésnél. A kertek hasznot hajtó tevékenységeknek adtak helyet, valamint a szerzeteseknek itt nyílt lehetőségük a külvilággal folytatott cserekereskedelemre.

A 17. századi, sokáig jelentős könyvtár feljárataként egy különleges építmény szolgált, amely a legkiválóbb márványból készült, kétoldalt csigalépcsővel.

A belső udvar 60 000 látogatónak szolgálhat hellyel. A keresztfolyosót, amely mintegy 12 000 m² területű, 84 csarnok veszi körbe. A kolostor minden szerzetese rendelkezett két magánszobával és egy előszobával, saját bejárattal a kolostor kertjébe. Ez utóbbi kutak és virágágyak révén a barokk ízlést közvetíti. Napóleon katonái a 19. században számos műtárgyat elraboltak innen, amelyeket ma már csak a Louvre-ban lehet látni. Viszont a padulai könyvtárban maradtak fenn megtekintésre érdemes darabok.

Az első világháború idején, 1915-től hadifogolytábor létesült a kolostor területén, amelyet osztrák–magyar foglyokkal építtettek fel, és 3000 fő befogadására volt alkalmas. A tábor életéről 43 fénykép maradt fenn.

További információk

• Cilento and Vallo di Diano National Park with the Archeological sites of Paestum and Velia, and the Certosa di Padula (A világörökségi helyszín az UNESCO listáján)
• A kolostor honlapja
• Europeana 1914-1918 (angolul)