Olympic Nemzeti Park

Olympic Nemzeti Park
Világörökség
Olympic Nemzeti Park
Adatok
Ország	Amerikai Egyesült Államok
Világörökség-azonosító	151
Típus	Természeti helyszín
Felvétel éve	1981
Elhelyezkedése
Olympic Nemzeti Park Pozíció az Egyesült Államok térképén
é. sz. 47° 58′, ny. h. 123° 29′47.966666666667, -123.4833333333347.966667°N 123.483333°WKoordináták: é. sz. 47° 58′, ny. h. 123° 29′47.966666666667, -123.4833333333347.966667°N 123.483333°W
A Wikimédia Commons tartalmaz Olympic Nemzeti Park témájú médiaállományokat.

Az Olympic Nemzeti Park Washington állam Olympic-félszigetén található.^[1] Nyugaton a Csendes-óceán, északon a Juan de Fuca-szoros, Tacoma déli részén egy széles csatorna képezi a térségnek a határait. A félsziget közepén emelkedik az Olympic-hegység, a 2428 méter magas Olympus-heggyel névadója az 1592-ben errefelé hajózó Juan de Fuca volt.^[2] A nemzeti park erdőkkel körülvett, alpesi rétekkel és jég fedte hegycsúcsokkal tarkított vidék. Különleges fekvése egyedülálló bioszférát hozott létre, legfontosabb jellegzetessége a mohákkal borított fákból álló mérsékelt égövi esőerdő. A park két részre osztható, egy hegyvidéki területre és egy óceánpart melletti sávra.^[3] A hegyvidékes részen mintegy hatvan gleccser található, ezek az egyenlítőhöz legközelebb eső kétezer méter alatt induló gleccserek a világon. Az erdők nagyrészt tűlevelű fákból állnak (erdeifenyők, lucfenyők, cédrusok), és többek között havasi kecskéknek, jávorszarvasoknak, pumáknak, fekete medvéknek és hódoknak adnak otthont. Az erdők komoly kereskedelmi értéket képviselnek, a védett területen kívüli fák gyakorlatilag teljes egészében feldolgozásra kerülnek. Az óceáni partszakasz megközelítőleg száz kilométer hosszú, itt tengerisünök, kagylók, rákok és madarak élnek. Az óceánba ömlő folyókban édesvízi a torkolatnál sósvízi halfajok találnak menedéket.^[4] A parkhoz tartozik egy több mint nyolcvan kilométer hosszú keskeny parti sáv is. Az óceánba siető folyók torkolatánál négy indián rezervátum a Hoh, Quileute, Ozette és a Makah található. Lakóinak fő bevételi forrása a lazac; ők a sporthorgászokkal ellentétben hálót használhatnak.^[5] A park éghajlatát döntően befolyásolja a Csendes-óceán vízfelületének párolgása; gyakran alakulnak ki hatalmas zivatarfelhők, amiket az óceáni szél a kontinens felé terel, bőséges csapadékot biztosítva a hegyekben. Emiatt az éves csapadékmennyiség a környékre jellemző évi 3500 mm helyett az Olympic-hegység óceán felőli oldalán eléri az 5000 mm-t.^[6]

Esőerdő

Az Olympic Nemzeti Park kedvező éghajlati viszonyai burjánzó esőerdő kialakulását tették lehetővé. Az óriási méretű fák némelyikének törzsét teljesen beborítják az epifiták (fán élő,de nem élősdi növény), a zuzmók és a mohák, körülöttük dúsan nőnek a páfrányok. A tőzegmohás lápokon nő a vörös éger, és elterjedtek a füzek és nyírfák különböző fajai is.^[7]

Jéghegyek

A park szívében húzódik az Olympic-hegység, legmagasabb csúcsa, az Olympus-hegy, mellette tornyosul a Tom és a Mathias. E jéghegyek között öt, nyugatról kelet felé a White, a Blue, a Humes, a Hoh és a Hubert gleccser található. A magas hegyek kevés állatfajnak biztosítanak kedvező életteret. A hegység két jellegzetes lakója a havasi kecske, és egy mormotafaj, amely kizárólag itt fordul elő.^[8]

Források