Nori (élelmiszer) : Történet, Termelés, A nori lapok, Shin-nori Wikipédia, a szabad enciklopédia

Nori (élelmiszer)

Ez a szócikk egy élelmiszerről szól. Hasonló címmel lásd még: Nori (egyértelműsítő lap).

Nori

Nori lapok
A Wikimédia Commons tartalmaz Nori témájú médiaállományokat.

Nori a japán neve a különböző ehető tengeri füveknek ill. vörösalgáknak (többek között Porphyra-fajoknak, mint például a Porphyra yezoensis és P. tenera).^[1] A nori elnevezést gyakran használják az élelmiszeripari termékekre, melyeket ezekből a tengeri „zöldségekből” állítanak elő. A kész termék előállítása emlékeztet a papírkészítésre.

Japán, Korea és Kína a legnagyobb termelők, mintegy 2 milliárd dolláros éves termelési értékkel.

Történet

A nori szó korábban sokkal általánosabb jelentéssel bírt és mindenféle tengeri füvet ezzel az elnevezéssel illettek, többek között a hijikit is. Az első leírás a 8. századból származik. A Taiho Törvények 701-ben már említik, mint adólerovási terményt. 987-ben már mint általánosan elterjedt élelmiszert említik. Eredetileg pép volt, jelenlegi formáját az Edo időszakban kapta a Washi (japán papír) technológiájának alkalmazásával.

A "nori" kifejezés a szusi nemzetközi elterjedésével vált ismertté világszerte.

Termelés

A tengeren, hálókon növesztett növényt 45 nap után lehet először vágni, majd nagyjából 10 naponta újra.

A gyártás modern, automata gépsorokon folyik, amelyek precízen másolják a kézi gyártás minden mozdulatát, ugyanakkor termelékenységük sokszorosa annak.

Japánban 600 km²-en termelnek norit.