Nenadići

Nenadići
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Tengermellék-Hegyvidék
Község	Krk
Jogállás	falu
Polgármester	Darijo Vasilić (PGS)
Irányítószám	51511
Körzethívószám	(+385) 051
Népesség
Teljes népesség	164 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	150 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 04′ 55″, k. h. 14° 29′ 50″45.0819, 14.497245.081900°N 14.497200°EKoordináták: é. sz. 45° 04′ 55″, k. h. 14° 29′ 50″45.0819, 14.497245.081900°N 14.497200°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Nenadići (olaszul: Nenadici) falu Horvátországban Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Krkhez tartozik.

Fekvése

A Krk-sziget Šotoventonak nevezett nyugati részén Krk városától 9 km-re északnyugatra, a sziget belsejében, a legközelebbi tengerparttól 4 km-re a 104-es számú főút mellett fekszik. Teljesen egybeépült a szomszédos Bajčići településeel.

Története

A település nevét egykori lakóiról a Nenadić családról kapta, melynek tagjai közül ma is élnek néhányan a szigeten Krk városában és Malinskán.^[2] Területe a 15. század első feléig csak gyéren lakott volt. A Frangepánok, hogy fokozzák az adóból származó bevételeiket a 15. században velebiti vlachokat telepítettek ide, akik egy sajátos nyelvet az úgynevezett krki románt (krčkorumunjski) beszélték. A Frangepánok krki uralma 1480-ig tartott, amikor Velence tartva attól, hogy a Mátyás magyar király elfoglalja Frangepán VII. Jánost a sziget átadására bírta. Ezt követően Krk szigetét a Velence által kinevezett kormányzók, velencei nemesek igazgatták, akik viszonylagos önállóságot élveztek. A 16. század elején a török veszély miatt a kontinens területeiről számos menekült érkezett ide. 1797-ben a napóleoni háborúk egyik következménye a Velencei Köztársaság megszűnése volt. Napóleon bukása után 1813-ban Krk osztrák kézre került. Ausztria 1822-ben a Kvarner szigeteivel együtt elválasztotta Dalmáciától és Isztriával kapcsolta össze, mely közvetlenül Bécs irányítása alá tartozott. 1867 és 1918 között az Osztrák–Magyar Monarchia része volt. 1857-ben 88, 1910-ben 160 lakosa volt. Az Osztrák-Magyar Monarchia bukását rövid olasz uralom követte, majd a település a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság része lett. A második világháború idején előbb olasz, majd német csapatok szállták meg. A háborút követően újra Jugoszlávia, majd az önálló horvát állam része lett. 2011-ben 156 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal, főként földműveléssel, állattartással, kisebb mértékben olajbogyó termesztéssel, szőlőműveléssel foglalkoztak. Ma is a mezőgazdaság a legfontosabb megélhetési forrás, de kevés iparos is él a településen. A tengerparttól viszonylagos nagyobb távolsága miatt a turizmus itt nem fejlődött ki annyira, mint a sziget más településein.

Lakosság

Jegyzetek

További információk

• Krk város hivatalos oldala (horvátul)
• A krki püspökség honlapja (horvátul)
• Krk város arhív honlapja (horvátul)
• Krk turisztikai egyesületének honlapja (horvátul)