Nahodka

Nahodka (Нахо́дка)
A báty és nővér sziklák
Nahodka címere Nahodka zászlaja
Közigazgatás
Ország	Oroszország
Föderációs alany	Tengermelléki határterület
Alapítás éve	1941
Polgármester	Oleg Gennagyievics Koljagyin
Irányítószám	692900–692999
Körzethívószám	4236
Testvérvárosok	Lista Oakland Maizuru Phuket Otaru
Népesség
Teljes népesség	142 673 fő (2021)[1]
Földrajzi adatok
Terület	360,8 km²
Időzóna	VLAT (UTC+10)
Elhelyezkedése
Nahodka Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 42° 49′, k. h. 132° 53′42.816666666667, 132.8833333333342.816667°N 132.883333°EKoordináták: é. sz. 42° 49′, k. h. 132° 53′42.816666666667, 132.8833333333342.816667°N 132.883333°E
Nahodka Pozíció a Tengermelléki határterület térképén
Nahodka weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nahodka témájú médiaállományokat.

Nahodka (Находка) jelentős kikötőváros Oroszország Tengermelléki határterületén. Közigazgatásilag járási jogokkal rendelkező városkörzet.

Lakossága: 148 800 fő (2002); 159 719 fő (a 2010. évi népszámláláskor).^[2]

Fekvése

Nahodka Vlagyivosztoktól 169 km-re keletre fekszik, Partyizanszkon keresztül vasúti összeköttetése is van a területi fővárossal. A félkör alakú, kiváló természetes kikötőnek számító Amerika-öböl (vagy Nahodkai-öböl) partján fekszik, amely a nevét arról az orosz vitorlásról kapta, amely 1859-ben egy vihar elől ide menekült. A Partyizanszkaja-folyó (Szucsan) széles tölcsértorkolatánál fekszik, az öböl északkeleti részén. Kedvező helyzetét elnevezése is kifejezi (Nahodka = talált kincs).

Története

Az öbölben 1864-ben hoztak létre katonai posztot, majd 1907-ben létesült az első település, Amerikanka néven. A szovjethatalom létrejöttével stratégiai jelentősége felértékelődött, az 1940-es években elkezdődött egy nagy kikötő kiépítése. Az 1950-es években Vlagyivosztok a szovjet Csendes-óceáni flotta bázisa lett, így új polgári kikötő létesítése vált szükségessé; ez a kulcsa az 1950-ben várossá nyilvánított Nahodka gyors fejlődésének. 1992-ig külföldi hajók nem kereshették fel Vlagyivosztokot, így a Szovjetunió nemzetközi tengeri kereskedelmének döntő része Nahodkán keresztül zajlott. A vlagyivosztoki kikötő megnyitásával a helyzet megváltozott, a város gazdasága hanyatlásnak, népességszáma csökkenésnek indult (1992-2002 között 165 ezerről 148 ezerre csökkent a lakosságszám). Az ezredforduló után ismét gyors fejlődés vette kezdetét, ebben szerepet játszhat az, hogy a várost 1990-ben szabadkereskedelmi övezetté nyilvánították. 2002-2005 között a város népessége 149 ezerről 173 ezerre nőtt.

Gazdaság

A város gazdasága a kikötőtől függ. A teherkikötő főként faárut, szenet, fluoritot, rezet és haltermékeket exportál, gépipari és elektronikai termékeket importál. Személykikötőjéből főként Japánba indulnak járatok. Külön halász- és kőolajkikötő. Az öböl szemközti partján, Vrangel településen találjuk a jégmentes Keleti-kikötőt (Vosztocsnij port), melyet a tervek szerint a leendő Szibéria-Távol-keleti kőolajvezeték végállomása és az egyik legnagyobb kőolajkikötő lesz a jövőben. Jelentős a halászat és a halfeldolgozás (konzervgyártás). Hajójavítás, élelmiszer- és építőanyagipar. A városban a vlagyivosztoki egyetem kihelyezett gazdasági kara működik.

Testvérvárosai

• Otaru – Hokkaidó, Japán
• Maizuru – Kiotó, Japán
• Curuga – Fukui, Japán
• Oakland – Kalifornia, USA
• Bellingham – Washington, USA

Jegyzetek

További információk

• Mojgorod.ru (oroszul)
• Hivatalos városi honlap (oroszul)
• Városi honlap (oroszul)
• Fotóalbum Nahodkáról