Nagybocskó

Nem tévesztendő össze a következővel: Nagybocskó (Románia).
Nagybocskó (Великий Бичків)
Nagybocskó légi panorámaképe a Tiszával
Nagybocskó légi panorámaképe a Tiszával
Nagybocskó címere
Nagybocskó címere
Nagybocskó zászlaja
Nagybocskó zászlaja
Közigazgatás
Ország Ukrajna
TerületKárpátalja
JárásRahói járás
KözségNagybocskó község (2020. június 12. – )
Rangfalu
Alapítás éve1358
Irányítószám90615
Népesség
Teljes népesség9255 fő (2019. jan. 1.)[1]
Népsűrűség176,79 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság307 m
Terület52,35 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 58′ 17″, k. h. 24° 00′ 17″47.971388888889, 24.00472222222247.971389°N 24.004722°EKoordináták: é. sz. 47° 58′ 17″, k. h. 24° 00′ 17″47.971388888889, 24.00472222222247.971389°N 24.004722°E
Nagybocskó (Kárpátalja)
Nagybocskó
Nagybocskó
Pozíció Kárpátalja térképén
Nagybocskó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagybocskó témájú médiaállományokat.

Nagybocskó (ukránul: Великий Бичків [Velikij Bicskiv], szlovákul: Bočková, románul: Bocicoiu Mare) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Rahói járásban.

Fekvése

Técsőtől 36 km-re keletre, a Tisza jobb partján fekszik. A régi Nagybocskónak a Tisza jobb partján a Sopurka folyó torkolatánál fekvő, Csehszlovákiához, majd később Ukrajnához került része. A mai Nagybocskó az egykori Nagy- és Kisbocskóból áll, míg a Tisza bal partján fekvő egykori Németbocskó, ma Újbocskó (Románia).

Nevének eredete

Neve a szláv bicsok (= tinó, bika) főnévből ered.

Története

1358-ban Buchku néven említette először oklevél.

1556-tól Báthory-birtok. 1711-ben udvarházat említenek itt.

A szabadságharc után, a 18. században németeket telepítettek le.

A trianoni békeszerződésig Máramaros vármegye Tiszavölgyi járásához tartozott. Római katolikus egyháza 1796-ban alakult, a templom azonban Trianon után a román oldalra került. Vegyi-, kénsav-szódagyára, fafeldolgozó üzeme van. 1930-ban erdei vasutat építettek.

Népessége

1910-ben az akkori Nagybocskónak 5955 lakosa volt, ebből 3078 ruszin, 1646 magyar és 1177 német.

8000 lakosából mintegy 300 magyar nemzetiségű.

Közlekedés

A települést érintette a Bátyú–Királyháza–Taracköz–Aknaszlatina-vasútvonal, melynek Aknaszlatina és Nagybocskó közötti szakasza azonban árvízkárok miatt jelenleg üzemen kívül van.

Nevezetességek

  • Római katolikus temploma - A 14. században épült, gótikus stílusban. 1364-ben említették először. Az elmúlt századokban többször megrongálódott és több ször átépítették, mely átépítések során középkori stílusjegyeit elvesztette. Ma egy egyhajós templom, a hajónál keskenyebb, félköríves záródású szentéllyel. Tornya a nyugati oldalán, a homlokzat felett áll.

Jegyzetek

  1. Ukrán Statisztikai Hivatal: Чисельність наявного населення України на 1 січня 2019 року (ukrán nyelven). Ukrán Statisztikai Hivatal, 2019. (Hozzáférés: 2019. június 25.)

Források

  • A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
  • dr. Tóth Imre: Kárpátalja, a rahói járás honismereti olvasókönyve. Szeged, 2000.

Neves személyek

Itt született:

  • 1827-ben Lonkay Antal hírlapiró, szerkesztő, műfordító, tanár.
  • 1869-ben Orient Gyula gyógyszerész, orvos, orvostörténész.
  • 1892-ben Kelen József gépészmérnök, népbiztoshelyettes, majd népbiztos, Korvin Ottó tisztviselő és politikus testvérbátyja.
  • 1893-ban Holder József költő, újságíró, műfordító.
  • 1894. március 24-én Korvin Ottó kommunista politikus, a KMP egyik alapítója.
  • 1911-ben Romzsa Tódor boldoggá avatott munkácsi görögkatolikus püspök, vértanú.
  • 1932-ben Osvald Zahradník szlovák író, drámaíró, dramaturg.
  • 1962-ben Ivan Ivanovics Jaremcsuk kárpátaljai származású szovjet, ukrán jobb oldali középpályás labdarúgó.
  • Itt szolgált Bródy András ruszin politikus, 1938. október 11–26. között Ruszinföld (Podkarpatská Rus) első miniszterelnöke volt.
  • Itt szolgált Szundy Jenő oktató, kertészeti szakíró.
  • Itt szolgált Fábián János csehszlovák, magyar, ukrán és szovjet középpályás és csatár labdarúgó, és labdarúgóedző.
  • Itt tanult Zoványi Jenő református egyháztörténész, teológus, egyetemi tanár.

További információk

  • Nagybocskó honlapja (ukránul) Archiválva 2021. június 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
Sablon:Rahói járás
  • m
  • v
  • sz
A Rahói járás települései (2020–)
Kőrösmező község(wd)
Nagybocskó község(wd)
Rahó község(wd)
Tiszabogdány község(wd)
2020 előtt: Rahói járás (1946–2020)
Sablon:Rahói járás
  • m
  • v
  • sz
A Rahói járás (1946–2020) települései
Város
Városi jellegű települések
Községek
Sablon:Máramaros
  • m
  • v
  • sz
Máramaros vármegye települései (–1918)
Városok
Dolhai járás
Huszti járás
Izavölgyi járás
Batiza · Dragomérfalva · Felsőszelistye · Glód · Izakonyha · Izasópatak · Izaszacsal · Jód · Kisbocskó · Rozália · Sajó · Sajómező · Szurdok
Ökörmezői járás
Alsóhidegpatak · Alsókalocsa · Alsószinevér · Bükköspatak · Cserjés · Csuszka · Felsőhidegpatak · Felsőkalocsa · Felsőszinevér · Fülöpfalva · Iszka · Kelecsény · Kispatak · Lengyelszállás · Majdánka · Ökörmező · Padóc · Pereszlő · Rekettye · Repenye · Rosztoka · Tarfalu · Tarújfalu · Toronya · Vízköz · Vucskómező
Sugatagi járás
Szigeti járás
Taracvízi járás
Técsői járás
Tiszavölgyi járás
Visói járás
(1912) „A Magyar Szent Korona Országainak 1910. évi népszámlálása. Első rész. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint.”. Magyar Statisztikai Közlemények Új sorozat (42. kötet), Kiadó: Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. szeptember 15.)  
  • Kárpátalja Kárpátalja-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap