Négyezet

Nem tévesztendő össze a következővel: négyzet.

Négyezetnek nevezik a bazilikális alaprajzú templomok hossz- és kereszthajóinak kereszteződésében kialakított teret, ahol a hosszház és a keresztház metszi egymást. A négyezet a hosszhajó és a kereszthajó többnyire azonos szélessége folytán rendszerint négyzet alaprajzú, a főhajó magasabb belmagassága miatt a belső tér többi boltozati részeinél (pl. szentélynél, kórusnál, mellékhajóknál) magasabb.

A négyezeti tér és lefedése

Négyezeti térnek a bazilikális alaprajzú templomok hossz- és kereszthajóinak kereszteződésében kialakult teret nevezik. Általában a szentély (vagy kórus) és a hajóterek közt helyezkedik el. Elhelyezkedéséből adódóan a templombelső jelentős helye, ezt hangsúlyos építészeti kialakítással (ornamentikával, objektum-elhelyezéssel stb.) fejezik ki. A szentély felőli (általában íves) záródását diadalívnek, arcus triumphalisnak hívják.

Mivel a négyezet belül teljesen üres és oldalt is nyitott, a fölé emelet szerkezet teljes súlyát a sarkaiban álló oszlopok hordják. Ezekre az oszlopokra a függőleges nyomóerőn kívül sugárirányban kifelé mutató nyíróerő és az oszlopot kifelé döntő forgatónyomaték is hat. Ezek kezelésére a középkori építészeknek még nem voltak jó megoldásai, ezért a gótikus stílusú templomok négyezete fölé csak ritkán építettek kupolát vagy tornyot. Egyszerűbb esetekben ezt később is kereszt- vagy csillagboltozattal oldották meg. A főhajó függőleges tengelyében, a fő- és kereszthajó tetőgerincének metsződésén kiképezett kis torony a huszártorony.

Egyes esetekben — burgosi katedrális, sienai katedrális — sikerült a négyezet fölé tornyot vagy kupolát építeni, de sok kísérlet kudarcba fulladt; ezek az építmények beomlottak. Az ezzel járó problémákról szól William Golding: A torony című regénye

A reneszánsz építőmesterek tudása már megfelelő volt, és előszeretettel építettek kupolákat — a firenzei dóm kupolájának átmérője 43 m. A négyezetet gyakran nyolcszögletű kupolatérré tágították[1] A 16. századtól a barokk templomok négyezetét jellemzően kupolával fedték.

Főbb jellemzői

A kupola a jelentősebb templomépületekre jellemző; a bazilikális-kereszthajós templomokat gyakran a négyezet fölé épített nagy négyezeti tornyok ablakai világították meg.

A négyezeti tér kupolás fedésénél a négyezet és az általában nyolcszögletű vagy kör alakú kupolatér csatlakozásához gyakran átmeneti elemet (csegelyt) építettek be, esetleg további bővítménnyel (dob, tambura) kiegészítve. Ilyenkor a négyezeti teret az épület külsején kupola (torony) hangsúlyozza (pl. Compostela).

Képek

  • Négyezet világítóablakokkal, Rouen, székesegyház
    Négyezet világítóablakokkal, Rouen, székesegyház
  • Négyezet kupolával, Santa Maria del Fiore, Firenze
    Négyezet kupolával, Santa Maria del Fiore, Firenze
  • Négyezeti torony, canterburyi katedrális
    Négyezeti torony, canterburyi katedrális
  • Huszártorony a négyezet felett, Notre-Dame, Párizs
    Huszártorony a négyezet felett, Notre-Dame, Párizs
  • Négyezeti torony, Saint-Sernin-bazilika, Toulouse
    Négyezeti torony, Saint-Sernin-bazilika, Toulouse
  • St-Sernin terve, láthatók a torony alátámasztását szolgáló megerősített pillérek
    St-Sernin terve, láthatók a torony alátámasztását szolgáló megerősített pillérek
  • Kölni dóm alaprajza a négyezettel
    Kölni dóm alaprajza a négyezettel
  • Firenze: Santo Spirito főhajó és négyezete
    Firenze: Santo Spirito főhajó és négyezete
  • Compostela: katedrális négyezet-belső
    Compostela: katedrális négyezet-belső
  • Compostela: katedrális négyezeti kupola
    Compostela: katedrális négyezeti kupola

Szakrális értelmezése

A négyezeti tér általában a szentély (vagy kórus) és a hajó- (ceremoniális és közösségi) terek közt helyezkedik el. Ezért elhelyezkedéséből adódóan a templombelsőnek rituális szempontból is jelentős (kiemelt) helye, ezt hangsúlyos építészeti kialakítással (ornamentikával, objektum odahelyezéssel stb.) fejezik ki. A szentély felőli (általában íves) záródását diadalívnek, arcus triumphalisnak hívják. A körülötte levő falfelületeket vallási tárgyú ábrázolások díszítik.

Források

  • Cs. Tompos Erzsébet, Zádor Mihály, Sódor Alajos: Az építészet története. Középkor. Egyetemi tankönyv. Tankönyvkiadó, Budapest, 1978, (a katalógusokban formailag hibás ISBN-nel szerepel) ISBN 963 2966 4, (a katalógusokban formailag hibás ISBN-nel szerepel) ISBN 963 2967 2
  • Major Máté: Építészettörténeti és építészetelméleti értelmező szótár. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1983. ISBN 963-05-2699-9  

Jegyzetek

  1. Sümegi András: Egy kis kupológia[halott link]

További információk

  • Katolikus Lexikon
  • Művészeti fogalomtár
Commons:Category:Crossings (architecture)
A Wikimédia Commons tartalmaz Négyezet témájú médiaállományokat.
File:Wiktionary-logo-hu.svg
Nézd meg a négyezet címszót a Wikiszótárban!
Sablon:Templomépítészet
  • m
  • v
  • sz
Térszerkezet
keletelés •  bazilikális elrendezés •  álbazilikás elrendezés •  centrális elrendezés •  axiális elrendezés •  csarnoktemplom
Alaprajzi egységek
parvis •  átrium •  narthex •  főhajó •  mellék- v. oldalhajó •  kereszthajó •  keresztszár •  négyezet •  szentélyzáródás •  apszis •  szentélyrekesztő •  szentély •  kórus •  csarnokszentély •  szentélykörüljáró •  apsziskápolna v. kápolnakoszorú •  sekrestye •  szentségház •  keresztelőkápolna •  konszignatórium •  cinterem •  altemplom •  csarnokkripta •  westwerk
Épületszerkezeti elemek
támpillér •  támív •  oszlop •  boltozat •  négyezet •  harangtorony •  campanile •  huszártorony •  vízköpő •  bazilikás ablaksor •  lándzsaablak •  rózsaablak •  lantablak •  kapubéllet •  tribelon •  Mária-oszlop •  diadalív •  empórium v. karzat •  énekkarzat •  orgonakarzat •  orgonafal •  gádorfal
Berendezés
szentélykorlát •  oltár •  szárnyas oltár •  tömjénfüstölő  •  monstrancia  •  cibórium •  szószék •  cancellum •  stallum •  dorsale •  apostolgerenda •  menyasszonykapu •  keresztelőkút •  szentségház •  eucharisztikus galamb •  pasztofórium •  tabernákulum •  ikonosztáz •  örökmécs •  antependium
Nemzetközi katalógusok