Matohasanaj
 | A címszóban szereplő hímnemű albán helynév határozatlan és határozott alakja Matohasanaj, illetve Matohasanaji. A nemzetközi ajánlásnak megfelelően a hímnemű albán helynevek határozatlan, a nőneműek határozott alakját használjuk. |
| Matohasanaj | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Albánia |
| Megye | Gjirokastra |
| Község | Tepelena |
| Alközség | Lopës |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna |
|
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 40° 21′ 14″, k. h. 19° 49′ 57″40.353846, 19.83247940.353846°N 19.832479°EKoordináták: é. sz. 40° 21′ 14″, k. h. 19° 49′ 57″40.353846, 19.83247940.353846°N 19.832479°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Matohasanaj falu Albánia délnyugati részén, a Vjosa felső völgyében, a folyó bal partján, a Këndrevicai-hegység keleti lábánál. Gjirokastra megyén belül Tepelena község, azon belül Lopës alközség része.
Fő nevezetessége a falu északkeleti határában található ókori illír erődítés (é. sz. 40° 21′ 39″, k. h. 19° 50′ 19″40.360833333333, 19.83861111111140.360833°N 19.838611°E). Építésének ideje bizonytalan, az i. e. 5.[1] és 3. század[2] közé tehető. Az erőd feltehetően az amantok törzséhez tartozott, és feladata az innen légvonalban 14 kilométerre északnyugatra található fő településük, Amantia védelme volt,[3] de olyan nézet is ismert, hogy Matohasanaj erődje a Vjosa (korabeli nevén Aóosz) túlpartján élő büllionok(wd) birtoka volt.[4] Az i. e. 2. század közepi római hódítást követően az Apollóniát Nicopolisszal(wd) összekötő út egyik kisebb állomása volt.[5] Szórványos régészeti ásatások során feltárták az erőd falait, valamint több, az i. e. 4–3. századok fordulójára keltezett sírt.[6]
Jegyzetek
- ↑ Ceka 2013 :79.
- ↑ Cabanes 1988 :220.
- ↑ Cabanes 1988 :220.; Ceka 2013 :79.; Gilkes 2013 :31.
- ↑ Wilkes 1992 :133.
- ↑ Wilkes 2006 :172.
- ↑ Korkuti 2013 :34., 289.
Források
- ↑ Cabanes 1988: Pierre Cabanes: Les illyriens de Bardulis à Genthios (IVe–IIe siècles avant J.-C.). Paris: SEDES. 1988. = Regard sur l’histoire, 65. ISBN 2718138416
- ↑ Ceka 2013: Neritan Ceka: The Illyrians to the Albanians. Tirana: Migjeni. 2013. ISBN 9789928407467
- ↑ Gilkes 2013: Oliver Gilkes: Albania: An archaeological guide. London; New York: I. B. Tauris. 2013. ISBN 9781780760698
- ↑ Korkuti 2013: Muzafer Korkuti: Albania: Archaeological studies on the prehistory of Albania. Tirana: Academy of Sciences of Albania. 2013. ISBN 9789995610517
- ↑ Wilkes 1992: John Wilkes: The Illyrians. Oxford; Cambridge: Blackwell. 1992. = The Peoples of Europe, ISBN 0631146717
- ↑ Wilkes 2006: John J. Wilkes: The significance of road-stations for the archaeology of Albania in the Roman era. In New directions in Albanian archaeology: Studies presented to Muzafer Korkuti. Ed. by Lorenc Bejko and Richard Hodges. Tirana: International Centre for Albanian Archaeology. 2006. 169–176. o. = International Centre for Albanian Archaeology Monograph Series, 1. ISBN 9994392301
