Marschalkó Béla

Marschalkó Béla
Született	1884. augusztus 29. Likér
Elhunyt	1962. április 17. (77 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Gyermekei	Marschalkó Judit Marschalkó Mária
Foglalkozása	építész
Iskolái	Magyar Királyi József Műegyetem (–1910)
Sírhelye	Farkasréti temető (27/2-1-87)[1][2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Marschalkó Béla témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Savniki Marschalkó Béla (Likér, 1884. augusztus 29. – Budapest, 1962. április 17.)^[3] magyar építész, Marschalkó János (1818–1877) szobrász unokája^[4].

Élete

Marschalkó Richárd (1856–1938) gépészmérnök, műszaki tanácsos és tursterni Steféczius Szidónia (1857–1921) fiaként született. A budapesti József Műegyetemen folytatott tanulmányokat, 1910-ben diplomázott le. 1913-ban lett a Mérnökegylet tagja. Ezt követően a „Korb és Giergl” építészirodában (Korb Flóris és Giergl Kálmán) kezdett el dolgozni. Kezdő építészként nagy hatással volt rá a Kós Károly-féle úgynevezett „Fiatalok” csoportja. 1910-ben Zrumeczky Dezsővel közös saját építészirodát nyitott. Zrumeczky haláláig (1917) több közös épületet terveztek. Azt követően egyedül dolgozott. Stílusára a népies szecesszió volt jellemző (nyerskő lábazatok, osztott táblás ablakok, jellegzetes faragott fa részletek, meredek tetők).

Unokája, Andrássy Balázs beszámolója szerint Marschalkó semmilyen elismerést nem kapott a munkáéirt, sőt a második világháború után még a nyugdíjától is megfosztotta a kommunista diktatúra.

Házastársa Parthay Angyalka Irén (1887–1951) tanítónő volt, akit 1913. június 3-án Budapesten vett nőül.^[5]

1962-ben hunyt el 78 éves korában. A Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.

Művei

• 1910: Marschalkó villa, Pomáz, Orgona u.^[6]
• 1911–1912: Áldás Utcai Általános Iskola, 1025 Budapest, Áldás utca 1. (Zrumeczky Dezsővel közösen)^[6][7]
• 1912: Herczeg Ferenc – Tormay Cecil villája, 1021 Budapest, Hűvösvölgyi út 87. (Zrumeczky Dezsővel közösen)^[6][8]
• 1914: a Wekerle telep Zrumeczky-kapuja, 1192 Budapest, Kós Károly tér 10. (Zrumeczky Dezsővel közösen)^[6][9]
• 1921^[10]/1922^[11]–1925: Velence telep, Ózd (48 ház)^[6][12]
• 1923–1924: Altiszti- és Munkás Olvasó Egylet épülete (ma: Liszt Ferenc Művelődési Ház), 3600 Ózd, Gyár u. 4.^{[6][13][14][15]}
• 1928–1929: Acélgyári Társulati Iskola (ma: Salgótarjáni Általános Iskola Petőfi Sándor Tagiskolája), 3100 Salgótarján, Acélgyári út 24.^[6][16]
• Acélgyári út számos épülete, Salgótarján^[12]

Képtár

• 
  Áldás Utcai Általános Iskola, Budapest
• 
  Herczeg Ferenc – Tormay Cecil villája, Budapest
• 
  a Wekerle telep Zrumeczky-kapuja, Budapest

Jegyzetek

Források

• https://www.pomaziertektar.org/marschalko-villa
• http://www.pomazicseresznye.hu/muemlekek-emlekmuvek-pomazon/
• http://epklub.blogspot.com/2015/10/
• http://www.muemlekem.hu/magazin/icomos_dijak_citomdijak_2010
• https://www.kozterkep.hu/7816/olvaso-egyleti-szekhaz-fali-diszei
• https://mandadb.hu/tetel/303548/Ozd_Muemleki_Jelentosegu_Terulet_Ipari_Epuletek_Kozepuletek_Koloniak
• http://www.ozdolvaso.hu/content.php?cid=cont_53a167cda82882.59044898
• https://hvg.hu/itthon/20101202_ozd_velence_telep
• http://velencetelep.hu/index.php/11-hirek/36-megorzik-a-marschalko-oeroekseget-ozdon Archiválva 2022. április 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
• https://epiteszforum.hu/dinasztiak-a-nagy-giergl-gyorgyi-galaxis
• https://tarjanikepek.hu/2010/03/16/acelgyari-tortenelem-v/

Egyéb irodalom

• Építőművészek Ybl és Lechner korában, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Budapest, 2015, ISBN 978-615-5445-12-5