Lukács-árki-sziklaeresz

Lukács-árki-sziklaeresz
A Lukács-árki-sziklaeresz
Hossz	2,6 m
Magasság	1,3 m
Ország	Magyarország
Település	Dömös
Földrajzi táj	Visegrádi-hegység
Típus	eróziós eredetű

A Lukács-árki-sziklaeresz a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban lévő Visegrádi-hegységben található egyik üreg. Dömös területén van.

Leírás

A sziklaeresz a Lukács-árokban, a turistatérképen is jelzett szurdok-szakasztól 300 méternyire, keletre, vízfolyás szerint a patak jobb oldalán található.

Az Árpádvár felől a sárga sáv jelzésű úton, magasan a völgytalp felett kell haladni. Az ösvényen ezerszám csillognak a finomszemcsés andezitből kimállott amfibol tűk. Valamivel több, mint egy kilométert megtéve, elhagyva mélyen lenn a szurdok jellegű részt, ami közel sem olyan vad és látványos, mint a szomszédos Rám-szakadék, jobbról egy markáns völgy csatlakozik az árokba. E helytől nem messze le kell menni a völgytalpra. Lefelé haladva rövidesen egy sima falú vízvezető völgy fut le az árokba. 30 méterrel arrébb egy látványos sziklaeresz tűnik fel, de a méretei alapján ez sem barlang. 20 méterrel arrébb, a Lukács-árok jobb oldalán, a patak szintjén található a Lukács-árki-sziklaeresz.

A víz kitölti az alját. 1997. július 9-én 15 centiméteres víz volt benne. A szélessége 5,2 méter, a magassága 1,2 méter és a hossza 2,4 méter.

Kialakulás

A sziklaereszt a patak oldalazó eróziója alakította ki.

Kutatástörténet

Az üreget 1997-ben térképezték fel és írták le Gönczöl Imréék. A 2001. november 12-én készült Magyarország nemkarsztos barlangjainak irodalomjegyzéke című kézirat barlangnévmutatójában szerepel a Lukács-árki-sziklaeresz. A barlangnévmutatóban meg van említve 1 irodalmi mű, amely foglalkozik az üreggel. A 366. tétel nem említi, a 365. tétel említi.

A 2014. évi Karsztfejlődésben megjelent tanulmányban az olvasható, hogy a Lukács-árki-sziklaereszt a patak oldalazó eróziója napjainkban is alakítja, és kb. 15 cm-es vízréteg borítja a kőzetaljzatot. A Visegrádi-hegység 101 barlangjának egyike a Dömösön található barlang, amely 2,6 m hosszú és 1,3 m magas.

Irodalom

• Eszterhás István – Gönczöl Imre – Szenti Tamás: A Visegrádi-hegység barlangjai. II. rész. In: Eszterhás István szerk.: Az MKBT Vulkánszpeleológiai Kollektívájának Évkönyve 1997. Kézirat. 120., 194–195., 199., 203., 210. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Eszterhás István: A Visegrádi-hegység barlangjai. Karsztfejlődés, 2014. (19. köt.) 255., 259. old.
• Szenti Tamás – Eszterhás István: Magyarország nemkarsztos barlangjainak irodalomjegyzéke. Kézirat, 2001. november 12. 92. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)