Logodi utca
 | A Duna-part látképe, a Budai Várnegyed és az Andrássy út világörökségi helyszín része |
| Logodi utca | |
 | |
| a Tábor utca és a Zerge-lépcső között | |
| Közigazgatás | |
| Ország | Magyarország |
| Település | Budapest, I. kerület |
| Városrész | Krisztinaváros |
| Földrajzi adatok | |
| Elhelyezkedése | |
  Logodi utca Pozíció Budapest térképén | |
 é. sz. 47° 29′ 51″, k. h. 19° 02′ 04″47.4975, 19.03458333333347.497500°N 19.034583°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 51″, k. h. 19° 02′ 04″47.4975, 19.03458333333347.497500°N 19.034583°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Logodi utca témájú médiaállományokat. | |
A Logodi utca[1] Budapest I. kerületében található, a Vérmező utat köti össze az Alagút utcával.
A budai vár nyugati lejtőjén, a várfallal párhuzamosan fut. Nevét a középkori, a török időkben elpusztult Logod faluról kapta. Hajdan híres szőlőtermesztő vidék volt, erre utal első elnevezése is (Garten, Gartnergasse). A 19. század végén már Logodi utca volt a neve. A Vérmező felé néző házsora támfalrendszeren áll.
Emléktáblák, emlékhelyek
| Galéria         |
- Babits Mihály 1939 októberében vásárolta meg a 31. számú ház első emeleti lakását, de csak 1940-ben – egy évvel halála előtt – költözött oda.
- Márai Sándor a Mikó utca és a Logodi utca sarkán lakott 1928 és 1945 között.
- A Logodi utca és a Tábor utca találkozásánál a „Hős tűzszerészek emlékoszlopa” áll.
- A 25-ös számú házban élt Varga Ottó történetíró.
- Az 51-es számú házban élt Fülep Lajos művészettörténész, művészetfilozófus 1914 és 1920 között.
- Kosztolányi Dezső 1916-ban költözött az 1-es számú, az alagút közvetlen szomszédságában lévő, vizes, kis házba.[2] Egy évvel később átköltözött a Tábor utca és Logodi utca sarkán álló földszintes, kertes házba.[3] A költő így írt Hajnali részegség című versében:
| „ | Várj csak, hogy is kezdjem, hogy is magyarázzam Te ismered a házam s ha emlékezni tudsz a hálószobámra, azt is tudhatod, milyen szegényes, elhagyott ilyenkor innen a Logodi utca, ahol lakom. Tárt otthonokba látsz az ablakon. | ” |
- Balázs Béla és öccse, Bauer Ervin orvos biológus (később Kaffka Margit férje) a 85. számú házban bérelt szobát, 1908 novemberétől. Balázs Béla 1912 őszéig lakott itt. Az utcát és környékét idézte meg a Történet a Lógody utcáról, a halálról és a messzeségről című novellájában.
 | Bővebben: Emléktáblák Budapest I. kerületében |
Jegyzetek
- ↑ A XX. század első felében írásmódja: Lógody
- ↑ Ma beépítetlen, csonka telek; ennek megfelelően a Logodi utca páratlan oldalának számozása hármassal kezdődik
- ↑ A két utcára nyíló ház a Logodi utcában a 21-es számot viselte, főbejárata, s így hivatalos címe azonban Tábor utca 12 volt. A házat 1944-ben lebombázták, helyén ma társasház található.
Források
- Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 35. o. ISBN 963-05-6411-4
- Erős Zoltán: Magyar irodalmi helynevek A-tól Z-ig. Kis-lant Kiadó Budapest (1995) ISBN 963 8284 03X
Külső hivatkozások
- Nagy Lajos: Egy novelláról
- Bogdány József: Az ifjú Kosztolányi Ádám emlékirataiból
- Blog a Logodi utcáról
- Kosztolányi Dezső: Hajnali részegség. Előadó: Pálos György [1]
Budapestportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
