Liu Hsziao-po (irodalmár)

Ez a szócikk a Nobel-békedíjas kínai emberi jogi aktivistáról szól. Hasonló címmel lásd még: Liu Hsziao-po (taekwondózó).
Liu Hsziao-po
Született1955. december 28.[1][2][3][4][5]
Csangcsun[6]
Elhunyt2017. július 13. (61 évesen)[7][8][2][3][4]
First Hospital of China Medical University
Állampolgárságakínai
Nemzetiségekínai
HázastársaLiu Xia (1997. november – 2017. július 13.)[9]
Gyermekeiegy gyermek
Foglalkozásairodalomtörténész, emberi jogi aktivista
Tisztségeelnök (2003–2007, Independent Chinese PEN Center)
Iskolái
  • Pekingi Egyetem
  • High School Attached to Northeast Normal University
  • Jilin University (1977–1982, BA)
  • Beijing Normal University (1982–1984, MA)
  • Beijing Normal University (1986–1988, PhD, irodalomtudomány)
Kitüntetései
  • Fondation de France Prize for press freedom defender (2004)[10]
  • Human Rights Press Award (2004, 2005, 2006)[11][12][13]
  • Homo Homini díj (2008)[14]
  • PEN Barbara Goldsmith Freedom to Write Award (2009)[15]
  • Nobel-békedíj (2010)[16][17]
  • Hermann Kesten-díj (2010)[18]
  • Giuseppe Motta Medal (2010)
  • One Humanity Award (2012)[19]
Halál okagyomor-bél hurut
A Wikimédia Commons tartalmaz Liu Hsziao-po témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Liu Hsziao-po (egyszerűsített kínai: 刘晓波; hagyományos kínai: 劉曉波, pinjin átírással Liú Xiǎobō, Csangcsun, 1955. december 28. – 2017. július 13.) kínai irodalomtörténész, esztéta, emberi jogi aktivista. 2010-ben Nobel-békedíjat kapott „Az alapvető emberi jogokért Kínában folytatott hosszú és erőszakmentes küzdelméért”.

Élete

A Pekingi Tanítóképző Egyetem irodalomprofesszora, több egyetem vendégoktatója, többek között az Oslo-i, Hawaii-i, és Columbia Egyetemé. Az 1989-es pekingi diáklázadás egyik vezéralakja volt, az erőszakmentességre való biztatásával a Tienanmen téri vérengzés továbbgyűrűzését sikerült elérnie. Az 1990-es években 20 hónapra bebörtönözték, ezután három évet töltött egy átnevelő kényszermunkatáborban. 2003-2007 között a PEN Club írószövetség kínai egyesületének elnöke. Liu ezalatt több bíráló esszét írt és publikált a Kínai Kommunista Pártról. 2008-ban ő volt a kezdeményezője a demokratikus reformokat – egyebek között az emberi jogokat szavatoló alkotmányt – követelő Charta 2008 kiáltványnak, amelyet több százan, köztük vezető értelmiségiek írtak alá. 2009-ben „államellenes felforgatás” címén 11 év börtönbüntetést szabtak ki rá. Egy Liaoning tartománybeli börtönben tartották fogva. 2010-ben Nobel-békedíjat kapott.[20] 2017. május 23-án végső stádiumú májrákot állapítottak meg nála, és néhány nap múlva emiatt kiengedték a börtönből. Ezután Senjangban, a Kínai Orvosi Egyetem 1. számú klinikáján ápolták.[21] Itt halt meg július 13-án.[22]

A díjazás körülményei és hatásai

A hivatalos indoklás szerint Liu az alapvető emberi jogok érvényesüléséért hosszú ideje folytatott, békés küzdelméért kapta meg az elismerést. A rá kiszabott súlyos büntetések révén Liu Hsziao-po a demokráciáért küzdők legfőbb jelképévé vált. Fu Jing kínai külügyminiszter-helyettes egy korábbi nyilatkozatában figyelmeztette a norvég Nobel-békedíj Bizottság elnökét, hogy ártana a Kína és Norvégia közötti kapcsolatoknak, ha Liu kapná a kitüntetést. Kína hivatalos álláspontja szerint Liu tettei „szöges ellentétben állnak” a Nobel-békedíj célkitűzéseivel. Kínában leállították a BBC televízió élő közvetítését, amikor Oslóban bejelentették a Nobel-békedíj kitüntetettjét.

A kitüntetésről a kínai hivatalos médiában egyetlen hír sem jelent meg, az internetes keresőket blokkolták. Franciaország és Németország a bejelentést követően arra kérte Kínát, hogy Liut mielőbb engedje szabadon. Feleségét, Liu Hsziát a kínai hatóságok őrizetbe vették, jelenleg házi őrizetben van.[23] Kína egyúttal saját békedíjat alapított Konfuciusz-békedíj néven, melynek első kitüntetettje Lien Csan, Tajvan korábbi alelnöke.[24]

Jegyzetek

  1. Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2018. október 9.)
  2. a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b Babelio (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. BnF források (francia nyelven)
  6. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 10.)
  7. China's Nobel Peace Prize winning dissident Liu Xiaobo dies
  8. Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  9. http://www.chinainperspective.com/ArtShow.aspx?AID=12684
  10. Reporters Without Borders - Fondation de France Prize : Liu Xiaobo receives prize for defence of press freedom, 2004. december 21. (Hozzáférés: 2022. október 13.)
  11. Winners 2004
  12. Winners 2005
  13. Winners 2006
  14. https://www.peopleinneed.net/homo-homini-4167gp, 2022. október 13.
  15. Prominent Writer Liu Xiaobo Honored in New York, 2009. április 29.
  16. http://www.nobelprize.org/nobel_prizes/peace/laureates/2010/
  17. https://www.nobelprize.org/nobel_prizes/about/amounts/
  18. German PEN association honors Chinese dissident Liu Xiaobo, 2010. november 16. (Hozzáférés: 2022. október 13.)
  19. From the Archives: Liu Xiaobo wins 2012 One Humanity Award, 2013. október 31. (Hozzáférés: 2022. október 13.)
  20. Liu Xiaobo (angol nyelven). Nobelprize.org. (Hozzáférés: 2010)
  21. Betegsége miatt elengedték a Nobel-békedíjas politikai foglyot – Magyar Nemzet, 2017. június 26.
  22. Elhunyt a Nobel-békedíjas kínai ellenzéki aktivista – Magyar Nemzet, 2017. július 13.
  23. Őrizetbe vették a kínai Nobel-békedíjas feleségét (magyar nyelven). Index, 2010. október 10. (Hozzáférés: 2010. október 11.)
  24. Kínában saját békedíjat hoztak létre (Index, 2010. december 7.)

További információk

  • Liu Hsziao-po kapta az idei Nobel-békedíjat[halott link]MTI, 2010. október 8.
  • PEN American Center China: Liu Xiaobo (angolul)


Sablon:A 2010. évi Nobel-díj kitüntetettjei
  • m
  • v
  • sz
A 2010. évi Nobel-díj kitüntetettjei
kémiai
USA Richard Heck • Japán Negisi Eiicsi  • Japán Szuzuki Akira
irodalmi
béke
Kína Liu Hsziao-po
fizikai
orvosi
közgazdasági
USA Peter Diamond  • USA Dale T. Mortensen • Ciprus Christopher A. Pissarides
Teljes lista • 02 • 03 • 04 • 05 • 06 • 07 · 08 · 09 · 10 · 11 · 12 · 13 · 14  · 15 · 16  · 17 · 18  · 19 · 20
Sablon:Nobel-békedíj, 2001–2025
  • m
  • v
  • sz
2001: ENSZ, Annan · 2002: Carter · 2003: Ebádi · 2004: Maathai · 2005: NAÜ, el-Barádei · 2006: Grámin Bank, Iunúsz · 2007: Al Gore, IPCC · 2008: Ahtisaari · 2009: Obama · 2010: Liu · 2011: Gbowee, Johnson-Sirleaf, Karmán · 2012: EU  · 2013: Vegyifegyver-tilalmi Szervezet  · 2014: Júszafzai, Szatjárthi  · 2015: Nemzeti Párbeszéd Kvartett  · 2016: Santos · 2017: ICAN  · 2018: Mukwege, Murad · 2019: Ahmed · 2020: WFP  · 2021: Muratov, Ressa  · 2022: Bjaljacki, Memorial, Polgári Szabadságjogok Központja  · 2023: Mohammadi
A teljes lista · (1901–1925) · (1926–1950) · (1951–1975) · (1976–2000)
Nemzetközi katalógusok
  • VIAF: 91029317
  • LCCN: n2009041191
  • ISNI: 0000 0001 1879 4097
  • GND: 122197097
  • LIBRIS: 349119
  • SUDOC: 151664803
  • NKCS: js20101124001
  • BNF: cb16501659d
  • ICCU: UM1V027956
  • BNE: XX5159799
  • KKT: 00316034
  • BIBSYS: 10077637
  • Irodalom Irodalomportál
  • Politika Politikaportál