Kultúra és Tudomány

Kultúra és Tudomány
(könyvsorozat)

A Kultúra és Tudomány borítója (a képen: Enyvvári Jenő: Philosophiai szótár)

Szerző	több szerző
Első kiadásának időpontja	1912–1948
Nyelv	magyar
Témakör	társadalom- és természettudományok
Részei	75 kötet
Kiadás
Magyar kiadás	Franklin Irodalmi és Nyomdai Rt.
Külső hivatkozás	Arcanum
A Wikimédia Commons tartalmaz Kultúra és Tudomány témájú médiaállományokat.

A Kultúra és Tudomány egy nagy terjedelmű magyar ismeretterjesztő könyvsorozat volt, amely a két világháború közötti időben jelent meg. A sorozatban 1912 és 1948 között^[1] – ugyanakkor az egyes kötetekben évszám jelzés nélkül – jelentek meg művek társadalom- és természettudományi kérdésekről.

Kötetei

A sorozat kötetei a következők voltak időrendben (csak az első kiadásuk időpontjával):

1910-es évek

Wilhelm Bölsche: A természettudomány fejlődésének története I–II. (1912)
Adolf Karl Heinrich Slaby: A szikratávíró (1912)
John Atkinson Hobson: A vagyon tudománya (1912)
Georges Palante: A szociológia vázlata (1912)
Gaál Jenő – Apáthy István – Berzeviczy Albert: Széchenyi eszmevilága I–III. (1912)
Gross Félix: Kant-breviárium. Kant világnézete és életfelfogása (1912)
Heinrich Lhotzky: Az emberiség jövője (1912)
Gustave Le Bon: A tömegek lélektana (1913)
Lytton Strachey: A francia irodalom főirányai (1914)
Svante Arrhenius: A világegyetem élete és megismerésének története a legrégibb időtől napjainkig (1914)
René Gillouin: Henri Bergson filozófiája (1914)
Rodin beszélgetései a művészetről (1914)
Rudolf Eucken: Az élet értelme és értéke (1915)
Lenhossék Mihály: Az ember helye a természetben (1915)
Albert Frederick Pollard: Anglia története (1916)
Wilhelm Jerusalem: Bevezetés a filozófiába (1916)
Benedetto Croce: Az aesthetika alapelemei (1917)
Geréb József: A római kultúra legjelentősebb vonásai (1917)
Balanyi György: Világpolitika. A világtörténet legújabb fejezete 1871–1914 (1918)
Enyvvári Jenő: Philosophiai szótár (1918)
Émile Faguet: A kontárság kultusza (1919)

1920-as évek

Balanyi György: A Balkán-probléma fejlődése a párisi kongresszustól a világháború kitöréséig 1856–1914 (1920)
Henry George: Munka, hit, és föld (1920)
Benedek Marcell: A modern világirodalom 1800–1920 (1920)
Gustave Le Bon: Múlt és jövő – Gondolatok a világháborúról, békéről s a népek és a kultúra sorsáról (1920)
Molnár Antal: Az európai zene története 1750-ig (1920)
Arthur Schopenhauer: Kantról. Kant filozófiájának bírálata^{[halott link]} (1920)
Geréb József: A görög szellem Európa kulturájában (1921)
Voinovich Géza: Regényírók – tanulmányok (1921)
Wilhelm Wundt: Bevezetés a pszichológiába (1921)
Ralph Waldo Emerson: Természet, ember, társadalom. Válogatott tanulmányok (1921)
Émile Faguet: «… és a felelősségtől való rettegés» «A kontárság kultuszának» folytatása (1922)
Rudolph Sohm: Rövid egyháztörténet (1922)
H. G. Wells: A nagy katasztrófa 1914–1920 (1922)
Ottlik László: A marxizmus társadalomelmélete. Elméleti kritika és történelmi tanulságok (1922)
Angyal Dávid: Tanulmányok (1923)
Fekete F. Sándor: Munka és fáradság (1923)
Ralph Waldo Emerson: Az emberiség képviselői (1923)
Molnár Antal: A zenetörténet szociológiája (1923)
Maurice Maeterlinck: A méhek élete (1923)
Mende Jenő: A radiotelefon (1924)
Hippolyte-Adolphe Taine: A görög művészet bölcselete (1924)
Halasy-Nagy József: Gondolkodók (1924)
Émile Durkheim: A szociológia módszere (1924)
Schöpflin Aladár: Írók, könyvek, emlékek (1925)
Jean-Jacques Rousseau: A magányos sétáló álmodozásai (1925)
Halasy-Nagy József: Két filozófus. Platon és Kant (1925)
Benedetto Croce: A politika elemei (1926)
Stefan Zweig: Három mester. Balzac, Dickens, Dosztojevszkij (1926)
Voinovich Géza: Az angol irodalom története (1926)
Rákosi Jenő: A tragikum (1926)
Ferdinand Brunetière válogatott kritikai tanulmányai (1927)
Mester János: Kelet nagy gondolkodói (1927)
Bartók György: Bőhm Károly (1928)
Kárpáti Aurél: A kételkedő kritikus (1928)
Kundt Ernő: Az angol regény mesterei (1928)
Stefan Zweig: Tolsztoj (1928)
Angyal Dávid: Szakaszok Magyarország újabb történetéből (1928)

1930-as évek

Kornis Gyula: Magyar filozófusok. Tanulmányok (1930)
Németh László: Magyarság és Európa (1935)
Joó Tibor: Bevezetés a szellemtörténetbe (1935)
Benedek Marcell: Irodalom-esztétika (1936)
Pukánszky Béla: A mai osztrák irodalom (1936)
Cs. Szabó László: Levelek a száműzetésből (1937)
Szabolcsi Bence: Bevezetés a zenetörténetbe (1937)
Gyergyai Albert: A mai francia regény (1937)
Halász Gábor: Az értelem keresése. Irodalmi tanulmányok (1938)

Reményi József: Amerikai írók (1938)
Villani Lajos: A renaissance úttörői (1939)
Németh László: Berzsenyi (1939)
Halasy-Nagy József: Magyar önismeret. Politikai olvasókönyv önmagukat kereső magyarok számára (1939)
Bartha Dénes: Beethoven (1939)
Czettler Jenő: Az emberi gazdálkodás története (1939)
Joó Tibor: A magyar nemzeteszme (1939)