Kosz : Története, Nevezetességei, Képek, Jegyzetek Wikipédia, a szabad enciklopédia

Kosz

Kosz (Κως)

A koszi gümnaszion
Közigazgatás
Ország	Görögország
Régió	Dél-Égei-szigetek
Székhely	Kosz
Népesség
Teljes népesség	33 387 fő
Népsűrűség	108 fő/km²
Népcsoportok	görögök
Földrajzi adatok
Fekvése	Égei-tenger
Szigetcsoport	Dodekanészosz
Terület	290,3 km²
Tengerszint feletti magasság	846 m
Legmagasabb pont	Mont Dikaio (843 m)
Időzóna	EET (UTC+2)
Elhelyezkedése
Kosz Pozíció Görögország térképén
é. sz. 36° 48′ 55″, k. h. 27° 06′ 37″36.815277777778, 27.11027777777836.815278°N 27.110278°EKoordináták: é. sz. 36° 48′ 55″, k. h. 27° 06′ 37″36.815277777778, 27.11027777777836.815278°N 27.110278°E
Kosz weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kosz témájú médiaállományokat.

A görögországi Kosz (görögül: Κως, ógörög ejtéssel Kósz) szigete az Égei-tengerben található, a Dél-Égei-szigetek, ezen belül a Dodekanészosz tagja.

Története

Az ókorban a Lindoszból, Knidoszból és Halikarnasszoszból álló délkeleti unióhoz tartozott. Az i. e. 6. század végén a perzsák elfoglalták; az i. e. 5. században Athén szövetségese volt, és itt született Hippokratész.

A peloponnészoszi háborúban lerombolták, és i. e. 366-ban építették újjá. A hellenisztikus korban itt nevelkedett Philétasz, a pásztori költészet szülőatyja. Theokritosz egyik legismertebb költeménye ezen a vidéken játszódik.

Műemlékei és szentélyei még ma is láthatók. Aszklépiosz híres szentélye – ahonnan a görög orvostudomány kiindult – Kosz városa közelében van. Valamikor Apollón szentélye volt; valamivel Hippokratész halála után, az i. e. 4. század közepén fogtak hozzá az Aszklépiosz-templom és a környező létesítmények építéséhez, amelyek számos i. e. 3. századi jellegzetességet is mutatnak.

Nevezetességei

A szigeten állnak a világ alighanem legidősebb, mintegy kétezer éves keleti platánjai (Platanus orientalis). A legöregebb fa roskadozó ágait ötven márványoszlop tartja.^[1]