Klímajog

A klímajog egységes, nemzetközi jogi definícióval nem rendelkező fogalom. A klímaváltozás miatt cégeket, intézményeket, vagy magát az államot felelősségre vonó klímaperek kapcsán egyre szélesebb körben jelenik meg.

Klímajog és klímaperek

Az éghajlatváltozással, annak következményeivel kapcsolatos perek, más néven klímaperek jogi környezete kialakulófélben van. A klímaváltozással kapcsolatos peres eljárások jellemzően az ötféle jogi követelés egyikével foglalkoznak:

• alkotmányjog (az alkotmányos jogok állam általi megsértésére összpontosítva),
• közigazgatási jog (a közigazgatási döntéshozatal folyamatának vitatása),
• magánjog (vállalatok vagy más szervezetek jogi megtámadása például gondatlanság miatt)
• fogyasztóvédelem (vállalatok megtámadása az éghajlati hatásokkal kapcsolatos információk hamis bemutatása miatt)
• emberi jogok (az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedések elmulasztása miatt sérülnek az emberi jogok)

Az egyre növekvő számú klímaperek jellemzően emberi jogi alapon zajlanak: állampolgárok, vagy állampolgárok egy csoportja saját jogait érzi veszélyeztetve vagy korlátozva a klímaválság hatásai miatt.^[1] A világon 2015 óta megduplázódott a klímaparek száma.^[2] Az egyre nagyobb ügyszám pedig a nemzetközi jog fejlődéséhez is hozzájárulhat a témakörben, valamint a sikeres és sikertelen perek egyaránt hatással lehetnek a nemzeti jogalkotásra is.[1]

Több országban, köztük Magyarországon is zajlott vagy zajlik olyan projekt, amelynek célja a klímával kapcsolatos jogok kutatása annak érdekében, hogy lehetővé váljon a sikeres jogi fellépés.^[3]

A nemzeti és nemzetközi klímajog megszületése egyszerűbbé és egységesebbé teheti a bírósági gyakorlatot, kijelölheti a a felelősségrevonhatóság határait és lehetőségeit. A nemzetközi jogban messze nem példátlan az új fogalmak keletkezése és bevezetése. A legismertebb példa a népirtás és az emberiesség ellenes bűncselekmények fogalmának létrehozása a II. világháború után.

Jegyzetek

Források

• https://www.ohchr.org/en/climate-change