Kis héja

Kis héja
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon fokozottan védett
Természetvédelmi érték: 500 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Telluraves
Csoport: Afroaves
Rend: Vágómadár-alakúak (Accipitriformes)
Család: Vágómadárfélék (Accipitridae)
Alcsalád: Héjaformák (Accipitrinae)
Nem: Accipiter
Faj: A. brevipes
Tudományos név
Accipiter brevipes
(Severtsov, 1850)
Elterjedés
A kis héja elterjedési területe   költőhely (nyáron)   telelőhely   költözési útvonal
A kis héja elterjedési területe
  költőhely (nyáron)
  telelőhely
  költözési útvonal
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kis héja témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kis héja témájú kategóriát.

Accipiter brevipes

A kis héja (Accipiter brevipes) a madarak osztályának a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

Európa keleti-délkeleti részén, Ázsia nyugati és középső részén, a Közel-Keleten illetve Afrika egyes területein él.

Megjelenése

A testhossza 32–38 centiméter, szárnyfesztávolsága 65–75 centiméter; a hím testtömege 150–220 gramm, a tojóé 240–270 gramm. Az öreg madarak egész felső része kékesszürke, alsó része fehér alapon rozsdavörös hullámvonalakkal mintázott, a szárny vége fekete. Szeme vörösbarna, csőre kék, viaszhártyája sárga, lába hosszú és vékony, színe halványsárga. A fiatalok hasalja fehér, nagy barna foltokkal.

Életmódja

Nagy magasságból csap le madarakból álló zsákmányára, a hím a fekete rigó, a tojó az örvös galamb nagyságú madarakat tudja elejteni. Néha rágcsálókat is elkap. A kisebb madarak csapatban megtámadják, a nagyobb ragadozómadarak pedig néha zsákmányul ejtik.

Szaporodása

Látványos nászrepülést végez. Víz közeli sűrű erdőkben általában tölgyfákra rakja gallyakból álló fészkét. Fészekalja 3–5 tojásból áll, a kotlási idő 29–30 napig tart. A kirepülési idő 4–5 hét.

Kárpát-medencei előfordulása

A Magyarország keleti részén ritka fészkelő, májustól augusztusig tartózkodik itt. Hosszútávú vonuló.

Védettsége

Szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. Európában ritka fajnak számít. Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 500 000 Ft.

Rokon fajok

Legközelebbi rokonai közül hazánkban is honos a héja (Accipiter gentilis) és a karvaly (Accipiter nisus). Észak-Amerika és Mexikó sűrű erdeit lakja a csíkos karvaly (Accipiter striatus). Ezeken kívül még 45 közeli rokona van az Accipiter nemben, még Óceániában is több faj ismert.

Források

  • A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. november 19.)
  • Az MME Monitoring Központ adatlapja

További információk

  • Ritka madarak hazai előfordulásai
  • Képek az interneten a fajról
  • Internet Bird Collection
Taxonazonosítók
  • Madárportál Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap