Királyháza

Ez a szócikk a kárpátaljai településről szól. Hasonló címmel lásd még: Királyháza (Börzsöny).

Királyháza (Королево)
Királyháza címere
Közigazgatás
Ország	Ukrajna
Terület	Kárpátalja
Járás	Beregszászi járás (2020. július 19. – )
Rang	városi jellegű település
Alapítás éve	1262
Irányítószám	90332
Körzethívószám	+380 03141
Népesség
Teljes népesség	10 165 fő (2019. jan. 1.)[1]
Magyar lakosság	510
Népsűrűség	1 121,96 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	178 m
Terület	9,06 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 09′, k. h. 23° 08′48.15, 23.13333333333348.150000°N 23.133333°EKoordináták: é. sz. 48° 09′, k. h. 23° 08′48.15, 23.13333333333348.150000°N 23.133333°E
Királyháza Pozíció Kárpátalja térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Királyháza témájú médiaállományokat.

Királyháza (1899-ig Királyháza-Tölgyesfalva, ukránul Королеве (Koroleve), oroszul Королево (Korolevo)) városi jellegű település Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban.

Fekvése

Nagyszőlőstől 9 km-re keletre a Tisza bal partján fekszik, Rákospatak és Veréce tartozik hozzá.

Nevének eredete

Neve a település melletti dombon emelkedett királyi erdőuradalmi központtal kapcsolatos.

Története

A község eredete ősrégi. Már Szent István idejében telepedtek le ide szászok. Német telepeseiről Felszásznak nevezték, 1355-től Királyháza, 1262-ben Domus Regalis néven említik először. Határában magányos domb tetején állanak Nyalábvár romjai, amely 13. századi királyi vadászház 15. századi erődítésével épült. 1312-ben Károly Róbert ostrommal foglalta vissza a Borsáktól. 1355-ben a település királyi kiváltságokat kapott. 1514-ben a parasztsereg a várat a faluval együtt megostromolta. Ide Perényiné Frangepán Katalin a fia nevelőjének hívta meg Komjáthy Benedek pozsonyi kanonokot az 1530-as évek elején. Ő volt az, aki a Nyaláb várban magyarra fordította Pál apostol leveleit. A település a magyar királynők nyaralóhelyéül szolgált hosszú időn át. A falu egykori szász telepesei a 16. századra eltűntek. 1661-ben a török, 1717-ben a tatár pusztította. Mivel a bujdosóknak menedéket nyújtott a várat 1672-ben II. Lipót parancsára lerombolták. A 18. században a falut ruszinokkal telepítették be. 1831-ben kolerajárvány pusztított. 1910-ben 3167 lakosából 2224 magyar és 932 ruszin volt. A trianoni békeszerződésig Ugocsa vármegye Tiszántúli járásához tartozott.

Népesség

Ma 10 052 lakosából 2150 a magyar.

Közlekedés

A település vasúti csomópont: itt találkozik a Nagyvárad–Székelyhíd–Érmihályfalva–Nagykároly–Szatmárnémeti–Halmi–Királyháza-vasútvonal és a Bátyú–Királyháza–Taracköz–Aknaszlatina-vasútvonal.

Látnivalók

• A Nyalábvár romjai a város melletti dombtetőn.
• Római katolikus temploma 13. századi eredetű, többször átalakították, barokk stílusú.
• Református temploma 1911-ben épült eklektikus stílusban a 18. századi templom helyén.

Híres emberek

• A 16. században a várban élt és alkotott Komjáthy Benedek a magyar nyelvű reneszánsz irodalom elindítója és Ilosvai Selymes Péter lantos, vándorénekes a Toldi szerzője.

Fotók

• https://web.archive.org/web/20070928010606/http://www.karpataljakepek.net/thumbnails.php?album=51
• Szent Ferenc Óvoda

Jegyzetek

Források

• A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X