Ivan Logginovics Goremikin

Ivan Logginovics Goremikin
Az Orosz Birodalom 2. miniszterelnöke
Hivatali idő 1906. május 5.[1] – 1906. július
Előd	Szergej Witte
Utód	Pjotr Sztolipin
Az Orosz Birodalom 5. miniszterelnöke
Hivatali idő 1914. január – 1916. február 2.[2]
Előd	Vlagyimir Kokovcov
Utód	Borisz Stürmer[2]
Született	1839. november 8.[3] Velikij Novgorod
Elhunyt	1917. december 24.[3] (78 évesen) Kaukázus
Foglalkozás	politikus
Iskolái	Felsőfokú Császári Jogi Iskola
Vallás	ortodox keresztény
Díjak	Knight of the Order of St. Alexander Nevsky Order of Saint Anna, 1st class Fehér Sas-rend Order of Saint Stanislaus, 1st class Order of St. Vladimir, 1st class Szent András-rend Knight Grand Cross of the Order of Pius IX‎ a francia Becsületrend tisztje Grand Cross of the Order of the Red Eagle Vaskorona-rend Medal For works on peasants organizing in Poland Medal For the suppression of the Polish rebellion Medal In memory of Alexander III Medal In memory of coronation of Nikolay II Medal "In memory of the 300th anniversary of Romanov dynasty"
A Wikimédia Commons tartalmaz Ivan Logginovics Goremikin témájú médiaállományokat.

Ivan Logginovics Goremikin (oroszul: Иван Логгинович Горемыкин; Velikij Novgorod, 1839. november 8. – Kaukázus, 1917. december 24.) konzervatív orosz politikus és két alkalommal miniszterelnök. Ő volt az Orosz Birodalom miniszterelnöke az első világháború első éveiben. Sokak szemében ő volt a cári Oroszország szociális tehetetlenségének szimbóluma az orosz forradalmakat megelőző időszakban.

Élete

Ivan Goremikin 1839. november 8-án született Novgorodban egy nemesi család gyermekeként. Szinte teljes életében közszolgálatot látott el. Az 1860-as években az orosz megszállás alatt álló lengyel területeken vállalt hivatalt és különös érdeklődést tanúsított a parasztságot érintő kérdéseket illetően. Később számos kapcsolódó tanulmányban szerepet vállalt. Bár a problémákat maga is felismerte, nem tett javaslatot azok megoldására. Ezt követően számos pozíciót töltött be a szenátusban, az Igazságügyi Minisztériumban, majd a Belügyminisztériumban. 1895 októberében II. Miklós orosz cár, aki a rendszer szempontjából megbízhatónak tartotta, belügyminiszterré nevezte ki. Goremikin biztosította a cárt, hogy az orosz társadalom alapvetően stabil és csak apró változtatásokra van szükség. Javasolta a zemsztvo-rendszer (önkormányzati rendszer) kiterjesztését a birodalom nyugati tartományaira és néhány határvidéki övezetre is. II. Miklós, aki attól tartott, hogy ez a liberalizmus terjedéséhez vezet, 1899 októberében leváltotta Goremikint.^[3][4][5]

1906. május 5-én a cár leváltotta Szergej Witte miniszterelnököt, mivel csalódott a reformtörekvéseiben.^[1] Helyére Goremikint nevezte ki, aki akkor 67 éves volt. Goremikin elvetette elődje programját és időhúzó taktikát alkalmazott a Duma követeléseit illetően. A cár fel akarta oszlatni a Dumát és egy erős vezetőt akart kinevezni, ezért 1906 júliusában Goremikin visszavonult. Helyére Pjotr Sztolipint nevezték ki. 1914 januárjában azonban ismét Goremikin lett a miniszterelnök. Idős kora (ekkor már 74 éves volt), a kezdeményezőkészség hiánya és a háborús erőfeszítés javítására irányuló közösségi kísérlet elutasítása miatt Goremikin sokak szemében a rendszer hozzá nem értésének és érzéketlenségének szimbóluma lett.

Tevékenységére nagy hatással volt Grigorij Jefimovics Raszputyin. A nyilvánosság nyomása ellenére II. Miklós cár 1916. február 2-ig hivatalban hagyta, amikor végül – egészségi okok miatt – leváltották.^[2] A forradalom hatására a Kaukázusba menekült, ahol 1917. december 24-én rajtaütés keretében forradalmárok meggyilkolták feleségével, lányával és apósával együtt.^[3][4][5]

Jegyzetek

Források

• Russian History Encyclopedia:Ivan Logginovich Goremykin(angolul)
• Encyclopedia Britannica:Ivan Logginovich Goremykin(angolul)
• Spartacus Schoolnet:Ivan Goremykin(angolul)
• Maurice Paléologue.szerk.: Antal László: A cárok Oroszországa az első világháború alatt. Európa Könyvkiadó. 963-07-2420-0 (1982)