Inkagalambocska

Inkagalambocska
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata) Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda) Csoport: Magzatburkosok (Amniota) Osztály: Madarak (Aves) Csoport: Carinatae Alosztály: Neornithes Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae) Öregrend: Neoaves Csoport: Columbea Csoport: Columbimorphae Rend: Galambalakúak (Columbiformes) Család: Galambfélék (Columbidae) Alcsalád: Galambformák (Columbinae) Nem: Columbina Faj: C. inca
Tudományos név
Columbina inca (Lesson, 1847)
Elterjedés
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Inkagalambocska témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Inkagalambocska témájú médiaállományokat és Inkagalambocska témájú kategóriát.

Az inkagalambocska (Columbina cruziana vagy Scardafella inca) a madarak osztályának galambalakúak (Columbiformes) rendjéhez és a galambfélék (Columbidae) családjához tartozó faj.

Egyes rendszerbesorolások a Scardafella nembe sorolják Scardafella inca néven.

Előfordulása

Az Amerikai Egyesült Államok délnyugati részén, valamint Mexikó, Guatemala, Salvador, Honduras, Nicaragua és Costa Rica területén honos. Kóborlásai során eljut Kanadába és Belizébe is. Annak ellenére, hogy a madarat az Inka birodalomról nevezték el, a faj nem fordul elő egyik olyan földterületen sem, amely valaha azt a birodalomhoz tartozott. Előfordul, sivatagokban, bozótosban és a megművelt területeken, még városi környezetben is láthatunk példányokat, ahol fűmagvakkal táplálkoznak és kihasználják a mezőgazdasági és külvárosi öntözésből rendelkezésre álló vizet.

Megjelenése

Testhossza 20 centiméter, súlyuk 30–58 g. Karcsúak, testük szürke-barna tollakkal van borítva, amelyek mintázata hasonlít a pikkelyekre. A farok hosszú és négyzet alakú, szélén fehér tollak vannak, amelyek repülés közben néha kihullanak. A hasi részek vörösesek, mint a legtöbb talajon élő galambé, felszálláskor a szárnyak jellegzetes, csendes, csörgő hangot adnak.

Szaporodása

Az inkagalambocska fészkeiket elsősorban fákra és cserjésekbe építik. Az átlagos átmérője körülbelül 5 centiméter. A hím összegyűjti a fészekanyagot és megmutatja azt a nősténynek, aki szintén segít az építésben. A fészek gallyakból, fűből, gyomszárakból és levelekből áll, melyet az ürülékükkel erősítenek meg.  A fészket gyakran újra és újra használják, tudnak olyan fészekről melyet már 11 alkalommal újrafelhasználtak.

Viselkedése

Télen az Inkagalambocskák piramis alakban egymás hátához, oldalához szorosan hozzábújva ülnek, amelyek elősegítik a hőmegőrzést. Ezek a "piramisok", legfeljebb 12 madárból állnak össze.

Források

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. november 7.)
• ITIS szerinti rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2010. május 2.)
• Birding.hu - magyar neve

További információk

• Képek az interneten a fajtáról
• Internet Bird Collection - videók a fajról
• Xeno-canto.org - a faj hangja és elterjedési területe