Indiai hegyi vasutak
| Indiai hegyi vasutak | |
| Világörökség | |
 | |
| Adatok | |
| Ország | India |
| Világörökség-azonosító | 944 |
| Típus | Kulturális |
| Kritériumok | (II) (IV) |
| Felvétel éve | [[1999, 2005, 2008]] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Indiai hegyi vasutak témájú médiaállományokat. | |
Az indiai hegyi vasutak közül három, a 19. század legvégén épült hegyi vasútjára terjed ki a világörökségi védettség:
- A Dardzsiling Himalája vasút volt a legelső, amelyet 1881-ben adtak át a forgalomnak.[1] A keskeny nyomtávú (610 mm) mozdonyok Nyugat-Bengáliában, a Sziliguri és Dardzsiling közti 86 km-es szakaszon járnak.[2] A két végpont között a szintkülönbség több mint 2000 méter. A vonatokat a mai napig is gőzmozdony hajtja.[3]
- India egyetlen Abt-rendszerű fogaskerekű vasútját, a Nilgiri hegyi vasút 46 km hosszú szakaszát már az 1850-es években meg akarták építeni, de a technikai fejlettség akkori állapota erre még nem adott lehetőséget, így a munkálatok csak 1891-ben kezdődtek meg, és 1908-ig tartottak.[4] A szintemelkedés itt is megközelíti a 2000 métert, mivel azonban a Sziliguri-Darzsiling szakasznál rövidebb távolságról van szó, a pálya itt jóval meredekebben halad.[5]
- A harmadik védett vonal a Kalka-Shimla vasút, a 96 km-es szakasz jórészt hegyvidéki tájon halad. 1903-ban adták át a forgalomnak, az eredetileg kalkulált összeg kétszeresébe került a megépítése.[6]
Galéria
-
Mettupalayam és Ooty között közlekedő hegyi vasút -
Taradevi állomáson áthaladó expressz vonat -
Egy tipikus személyszállító vonat halad át az egyik hídon -
A Peterborough-ban található Vasút múzeumban van kiállítva a Matheran Vasút 740-es vonata -
A Himalája hegyei között közlekedő kirándulóvonat
Nagyítás
Panoráma nézet Dardzsiling vasútállomásárólTérképen
Kalka-Shimla vasút
Nilgiri hegyi vasút
Dardzsiling Himalája vasút
Források
- ↑ Abram, David. Rough guide to India. Rough Guides, 479. o. (2003). ISBN 1-84353-089-9. Hozzáférés ideje: 2010. február 20.
- ↑ Mountain Railways of India. World Heritage:UNESCO. (Hozzáférés: 2010. február 19.)
- ↑ Kohli, M.S.. Mountains of India: Tourism, Adventure, Pilgrimage. Indus Publishing, 97–106. o. (2004). ISBN 81-7387-135-3. Hozzáférés ideje: 2010. február 20.
- ↑ Luxury Trains of India. [2004. január 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. február 20.)
- ↑ Steam in History. The Indian Railways fan Club (IRFCA). [2012. augusztus 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 3.)
- ↑ Srinivasan, Rupa. Our Indian Railway: themes in India's Railway history. Foundation Books, xxxiv-xxxv. o. (2006). ISBN 81-7596-330-1. Hozzáférés ideje: 2010. február 21.
Sablon:India világörökségi helyszínei
| |||
|---|---|---|---|
 | Kulturális | Vörös Erőd (Agra) · Adzsantai barlangtemplomok · Száncsi buddhista emlékek · Csampáner–Pávágarh Régészeti Park · Cshatrapati Sívádzsi pályaudvar · Goa templomai és kolostorai · Elefanta-barlangok · Ellórai-barlangok · Fatehpur Szíkri · Csola-templomok (Brihadísvara, Erávatesvara, Gangaikonda Csolapuram) · Hampi · Mahábalipuram · Pattadakal · Humájun császár síremléke · Khadzsuráhó · Bodh-gajai Mahábodhi-templomkomplexum · Indiai hegyi vasutak · Kutub Minár · Vörös Erőd (Delhi) · Bhimbetkai sziklamenedékhelyek · Konáraki naptemplom · Tádzs Mahal · Dzsantar Mantar obszervatórium (Dzsaipur) · Rádzsasztáni hegyi erődök · Ránaki váv · Nálanda Mahávihara · Le Corbusier építészeti munkái (közös Argentínával, Belgiummal, Franciaországgal, Japánnal, Németországgal, Svájccal) · Mumbai neogótikus és szecessziós épületei · Dholávíra · Ramappa-templom · Hojszala szakrális templomkörzetek · Santiniketan |  |
| Természeti | Kaziranga Nemzeti Park · Keoladeo Nemzeti Park · Nanda Devi Nemzeti Park · Virágok Völgye Nemzeti Park · Szundarbansz Nemzeti Park · Manasz Vadvédelmi Terület · Nagy Himalája Nemzeti Park · Kancsendzönga Nemzeti Park | ||
Vasútportál
Világörökség-portál
