III. Miksa bajor választófejedelem

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Ez a szócikk a bajor választófejedelemről szól. Hasonló címmel lásd még: III. Miksa (egyértelműsítő lap).

III. Miksa bajor választófejedelem
Maximilian Joseph von Bayern
Herzog von Bayern, Kurfürst von Bayern
III. Miksa választófejedelem (Georg Desmarées műhelye, 1765 k.)
Bajororország választófejedelme
III. Miksa (József)
Uralkodási évei	1745 – 1777
Elődje	Károly Albert
Utódja	Károly Tivadar
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Wittelsbach
Született	1727. március 28.[1][2][3][4] München
Elhunyt	1777. december 30. (50 évesen)[1][2][3][4] München
Nyughelye	Theatinusok temploma (München)
Édesapja	VII. Károly német-római császár
Édesanyja	Habsburg Mária Amália főhercegnő
Testvére(i)	Franz Ludwig von Holnstein Mária Antónia bajor hercegnő Mária Jozefa magyar királyné Duchess Maria Anna Josepha of Bavaria Theresa Benedicta of Bavaria
Házastársa	Mária Anna Zsófia szász hercegnő
Gyermekei	gyermektelen volt
A Wikimédia Commons tartalmaz III. Miksa bajor választófejedelem témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

III. Miksa József (München, 1727. március 28. – München, 1777. december 30.) bajor választófejedelem (1745–1777 között), a Wittelsbach-ház bajor ágának utolsó egyenes ági férfisarja.

Élete

Származása, testvérei

Miksa József bajor herceg 1727. március 28-án született Münchenben Károly Albert bajor választófejedelem (1742–1745 között német-római császár és cseh király) és Mária Amália osztrák főhercegnő negyedik gyermekeként. Apai nagyszülei II. Miksa Emánuel bajor választófejedelem (1662–1726) és Terézia Kinga lengyel királyi hercegnő (1676–1730), anyai nagyszülei I. József német-római császár, magyar király (1678–1711) és Vilma Amália braunschweig–lüneburgi hercegnő (1673–1742) voltak. Testvérei:

• Maximiliána Mária (*/† München, 1723. április 12.)
• Mária Antónia Walpurga (München, 1724. július 18. – Drezda, 1780. április 23.), 1747-ben Frigyes Keresztély szász választófejedelemhez ment férjhez
• Terézia Benedetta Mária (München, 1725. december 6. – Frankfurt, 1743. március 29.)
• Miksa József (München, 1727. március 28. – München, 1777. december 30.), 1745-ben apja utódaként bajor választófejedelem lett
• József Lajos Leó (München, 1728. augusztus 25. – München, 1733. december 2.)
• Mária Anna Jozefa (München, 1734. augusztus 7. – München, 1776. május 7.), 1755-ben Lajos György Simpert badeni őrgrófhoz (1702-1761), a törökverő Badeni Lajos őrgróf fiához ment feleségül.
• Mária Jozefa Antónia (München, 1739. március 30. – Bécs, 1767. május 28.), 1765-ben a későbbi II. József német-római császárhoz ment férjhez

Uralkodása

Apja 1745. január 20-án bekövetkezett halála után olyan országot örökölt, ahová éppen benyomultak az osztrák seregek. Anyja, Mária Amália tanácsára lemondott apja nagyhatalmi ambícióiról, és megkötötte Mária Teréziával az osztrák örökösödési háborút lezáró füsseni békét, amelyben ígéretet tett neki, hogy a közelgő császárválasztáson férjét, Lotaringiai Ferenc István toszkánai nagyherceget fogja támogatni. Ezzel a békével a Bajor Választófejedelemség megmenekült és megőrizte önállóságát.

A hétéves háborúban Mária Teréziát támogatta II. Frigyes porosz királlyal szemben. 1757-ben megalapította a müncheni tudományos akadémiát. Buzgó katolikus volt, ennek ellenére mégis feloszlatta a jezsuita rendet, és a protestánsoknak Münchenen belül szabad vallásgyakorlatot biztosított.

Halála, utódlása

III. Miksa József 1777. december 30-án halt meg feketehimlőben. Húga, Mária Anna Jozefa bajor hercegnő mellett temették el a bajor Wittelsbachok hagyományos temetkezőhelyén, a teatinus rend müncheni Szent Kajetán-templomában (Theatinerkirche).

Mivel unokatestvérével, Mária Anna Zsófiával (1728-1797), III. Ágost lengyel király leányával 1747-ben kötött házassága gyermektelen maradt, vele kihalt a Wittelsbach-család bajor ágának férfiága. Országát és méltóságát az 1766-ban kötött örökösödési szerződés értelmében IV. Károly Tivadar pfalzi választófejedelem (1724–1799) örökölte.

Jegyzetek

Előző uralkodó: Károly Albert

Bajorország uralkodója 1745 – 1777 választófejedelemként Wittelsbach

Következő uralkodó: Károly Tivadar