Hudson (folyó)
| Hudson folyó | |
 | |
| A Hudson folyó Manhattannél | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Amerikai Egyesült Államok |
| Államok | New York, New Jersey |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 507 km |
| Forrásszint | 1309 m |
| Vízgyűjtő terület | 36 260 km² |
| Forrás | Lake Tear of the Clouds |
 é. sz. 44° 06′ 24″, ny. h. 73° 56′ 09″44.1067, -73.935844.106700°N 73.935800°W | |
| Torkolat | Atlanti-óceán, Felső-New York-i-öböl (New Yorknál) |
| é. sz. 40° 36′ 00″, ny. h. 74° 02′ 31″40.6001, -74.04240.600100°N 74.042000°W | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hudson folyó témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Hudson (ejtsd: háddzön) egy 507 (más források szerint 493[1] vagy 492[2]) km hosszú folyó Észak-Amerikában, az USA New York és New Jersey államaiban. Vízgyűjtő területe 36 260 km².
Földrajzi helyzete
Az Adirondack-hegység keleti részén, a Mount Marcy hegy lejtőjén ered, majd a Champlain-árokban folyik dél felé. New Yorknál, szétterülő tölcsér torkolattal ömlik az Atlanti-óceánba – Hoboken és Manhattan közötti szakasza azonban egy, a kainozoikumi eljegesedés során kialakult fjord,[3] és ekképpen a tölcsértorkolatok jellegzetességeit mutatja. Az összeszűkülő medren Narrowsnál ível át a világ egyik leghíresebb függőhídja, a Staten Islandet Brooklynnal összekötő, 1964-ben átadott Verrazano-Narrows híd. A híd szabad főíve 1305 m, a kábeleket tartó tornyai 211 m magasak.[4]
Medre szabályozott, csatornázott, Albany-ig óceánjárókkal is hajózható. Jobb oldali mellékvize a Mohawk folyó, amit az Erie-csatorna köt össze a Nagy-tavakkal. A Champlain-tóval és a Szent Lőrinc-folyóval a New York State Barge Canal köti össze.
1609-ben fedezte föl Henry Hudson, aki föl is hajózott rajta a mostani Albany városáig.
Jegyzetek
- ↑ Magyar nagylexikon IX. (Gyer–Iq). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1999. 677–678. o. ISBN 963-9257-00-1
- ↑ John Palmer (szerk.): Világjárók lexikona. Reader's Digest válogatás. (Reader's Digest Kiadó Kft., Budapest, 1998) ISBN 963-8475-28-5 p. 295.
- ↑ Kuruc Andor: Tengerek földrajza. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1982. p. 51.
- ↑ Eberhard Czaya: A Föld folyói. Gondolat Kiadó, Budapest, 1988. p. 186.
Források
- Rittner, Don. Troy, NY: A Collar City History. Charleston, SC: Arcadia Publishing (2002). ISBN 0738523682
- Magyar nagylexikon IX. (Gyer–Iq). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1999. 677–678. o. ISBN 963-9257-00-1
- John Palmer (szerk.): Világjárók lexikona. Reader's Digest válogatás. Reader's Digest Kiadó Kft., Budapest, 1998. ISBN 963-8475-28-5 p. 295.
További információk
- Historic Hudson River Towns, Inc. – Hivatalos honlap (angolul)
- Hudson Riverkeeper (angolul)
- Hudson River Sloop Clearwater (angolul)
- Scenic Hudson (angolul)
- Hudson River Foundation (angolul)
- The River Project (angolul)
- HudsonWatch.net - dealing with General Electric Company's Hudson River/PCB Cleanup and related matters (angolul)
- Hudson River Watertrail Association (angolul)
- The Hudson River Environmental Society (angolul)
- Hudson River Maritime Museum (angolul)
- Hudson River History (angolul)
- Groundwork Hudson Valley & Saw Mill River Coalition (angolul)
- Chronology - Hudson River (angolul)
- Beczak Environmental Education Center (angolul)
 | Ez a folyóról, patakról, vízesésről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
