Horváth Teri

Horváth Teri
Született	1929. augusztus 18.[1] Rábatamási[2]
Elhunyt	2009. március 6. (79 évesen)[1] Budapest[2]
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Konfár Gyula
Foglalkozása	színész
Iskolái	Horváth Árpád Színészkollégium (1947–) Színház- és Filmművészeti Főiskola (–1952)
Kitüntetései	Jászai Mari-díj (1956) Jászai Mari-díj (1964) Kossuth-díj (1973) a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1994)
Sírhelye	Balf
Színészi pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Aktív évek	1948 – 1989
Híres szerepei	Szonya Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Bűn és bűnhödés Pék Mária Fejes Endre: Rozsdatemető Róbert gida Alan Alexander Milne: Micimackó Banya Indul a bakterház Piros Ludas Matyi Jean d’Arc Paul Claude: Johanna a máglyán Bernarda Alba Federico García Lorca: Bernarda Alba háza
Tevékenység	színész
Díjai
Kossuth-díjak
1973
Jászai Mari-díj
1956, 1964
Érdemes művész-díj
1969
További díjak
A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1994)
IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Horváth Teri témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Horváth Teri (Rábatamási, 1929. augusztus 18. – Budapest, 2009. március 6.) Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművésznő, érdemes művész.

Életpályája

Gyermekkorát Rábatamásiban töltötte, majd 17 éves korában családjával Balfra költöztek.^[3]

Miután elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskolát, 1952-ben az Ifjúsági Színházhoz került, 1953-tól a Madách, 1961-től 1990-ig a Jókai, valamint a Thália Színháznál játszott. 1952-1954 között a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanított. Őszinte, hiteles alakításaiból mély emberség sugárzott, színpadon és filmen egyaránt jól érvényesült egyszerű, eszköztelen játéka - írja a Magyar Színházművészeti Lexikon. 1981-ben lépett utoljára színpadra, akkor a Thália Színházban Najmán Anát alakította Ajtmatov Az évszázadnál hosszabb ez a nap című darabjában. "Régen volt, amikor színésznő voltam. Ha a színházra gondolok, összeszorul a szívem, szinte fizikai fájdalmat érzek" - vallott a teátrumhoz fűződő érzelmeiről az akkor 71 esztendős színművésznő. A színművésznő munkája elismeréseként 1973-ban Kossuth-díjban, 1956-ban és 1964-ben Jászai Mari-díjban, 1969-ben érdemes művész díjban részesült. A közönség láthatta őt a többi között Nyilas Misi édesanyjának szerepében (Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig), Pék Mária alakjában (Fejes Endre: Rozsdatemető) és Rozikaként is (Sarkadi Imre: Út a tanyákról).

Egyik legismertebb alakítását az 1979-es Indul a bakterház c. filmben nyújtotta, a bakter kiállhatatlan anyósának szerepében.

Élete történetét a Sárigyöp című 1978-ban megjelent önéletrajzi kötetben foglalta össze. A színésznő férje, Konfár Gyula Munkácsy-díjas festőművész 2008 szeptemberében hunyt el.^[4]

Halála

Életének 80. évében, 2009. március 6-án hunyt el a színésznő. 2009. március 21-én 14 órakor helyezték örök nyugalomra Sopron-Balf köztemetőjében, búcsúztatása március 20-án 14.15 órakor volt Budapesten, a Farkasréti temetőben.^[4]

Főbb színházi szerepei

• Rozika (Sarkadi Imre: Út a tanyákról)
• Laurencia (Lope de Vega: A hős falu)
• Nyilas Misi édesanyja (Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig)
• Pék Mária (Fejes Endre: Rozsdatemető)
• Lizi (Móricz Zsigmond: Sári bíró)
• Róbert Gida (Alan Alexander Milne: Micimackó)
• Mama (Móricz Zsigmond: Csibe)
• Najmán Ana (Ajtmatov: Az évszázadnál hosszabb ez a nap)
• Bernarda Alba (Federico García Lorca: Bernarda Alba háza) (Szigligeti Színház, Szolnok)
• Szonya (Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Bűn és bűnhödés)
• Mama (Zsolt Béla: Erzsébetváros)
• Jean d'Arc (Paul Claude: Johanna a máglyán) (Szegedi Szabadtéri Játékok)
• Terus (Illyés Gyula: Bál a pusztán)
• Júlia dajkája (William Shakespeare: Romeo és Júlia) (Nemzeti Színház)
• Bolygóné (Bródy Sándor: A dada)
• Rendőrnő, a Postás felesége (Eörsi István Sírkő és kakaó)
• Bátki Tercsi, árva, Feledi Gáspár gyámsága alatt (Nóti Károly: A falu rossza)
• Mendel Krik felesége (Iszaak Emmanuilovics Babel: Alkony)
• Lemminkejnen anyja (Kalevala)
• Tyltyl (Maurice Maeterlinck: Kék madár)
• Lucinda (Vészi Endre: Don Quijote utolsó kalandja)

Filmjei

Játékfilmek

Tévéfilmek

Cd-k, hangoskönyvek, rádió

• Marosi Rudolf - Benedek Elek: A prücsök krajcárja
• Baktai Ferenc: Az üdvösség forrása (1952)
• Erdős László, dr.: A sárkúti zendülés (1957)
• Andersen, Hans Christian: Hókirálynő (1960)
• Kodolányi János: Vidéki történet (1961)
• Sós György: Köznapi legenda (1965)
• Sós György: A cipők éneke (1966)
• Szergej Zaligin: Az Irtis mentén (1966)
• Móricz Zsigmond: Árvácska (1973)
• Bez, Helmut: Visszaút (1974)
• Csetényi Anikó: Sok beszédnek sok az alja (1974)
• Vészi Endre: Földszint és emelet (1974)
• Szaltikov-Scserdin: Juduska (1975)

Könyvei

• Sári-gyöp, Önéletrajzi írások Szépirodalmi, 1978
• Fényben és árnyékban, 1992

Díjak, elismerések

• Jászai Mari-díj (1956, 1964)
• SZOT-díj (1968)
• Érdemes művész (1969)
• Kossuth-díj (1973)
• A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1994)
• 30. Magyar Filmszemle Életműdíja (1998)
• Hazám-díj (2002)

Jegyzetek

Források

• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
• Halálhíre

További információk

• Horváth Teri a PORT.hu-n (magyarul)
• Horváth Teri az Internetes Szinkronadatbázisban (magyarul)
• Horváth Teri az Internet Movie Database-ben (angolul)
• Molnár Gál Péter: Horváth Teri halálára
• Horváth Teri észrevétlenül ment el (Index)
• Elhunyt Horváth Teri (FigyelőNet)
• (Blikk)