Hernádmáté

Hernádmáté (Matejovce nad Hornádom)
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Iglói
Rang	község
Első írásos említés	1277
Polgármester	Marta Stanislavová
Irányítószám	053 21
Körzethívószám	052
Forgalmi rendszám	SN
Népesség
Teljes népesség	543 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	138 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	423 m
Terület	3,62 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 55′ 00″, k. h. 20° 40′ 17″48.91666667, 20.6713888948.916667°N 20.671389°EKoordináták: é. sz. 48° 55′ 00″, k. h. 20° 40′ 17″48.91666667, 20.6713888948.916667°N 20.671389°E
Hernádmáté weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Hernádmáté (1899-ig Matejócz, szlovákul: Matejovce nad Hornádom, németül: Mateowitz) falu Szlovákiában, a Kassai kerület Iglói járásában.

Fekvése

Iglótól 8 km-re kelet-délkeletre, a Hernád jobb partján fekszik.

Története

A település a 13. században keletkezett, 1277-ben IV. László király adománylevelében „terra Mathey” alakban említik először. A király az akkor Bélának nevezett erdőt és földet Máté nevű hívének adja. A falu alapítója az említett Máté volt, aki a település későbbi névadója lett. A falu két részből állt, a dombon fekvő felső részt ma is Beľanynak nevezik, míg az alsó falurész a Hernád partján fekszik. 1326-ban is külön említik a két falurészt.

1378-ban egy oklevélben „Mathefalua” néven szerepel. A 15. században különböző nemesi családok birtoka. 1529-ben „Matheffalwa” alakban említik. Lakói a 16. század közepén reformátusok lettek, de később az ellenreformáció hatására újra felvették a katolikus hitet. A 16. században a szepesi káptalanhoz tartozott, majd Paczolt Zsigmond, később a 17. században a Máriássy család birtoka. 1682-ben 10 lakóház, 19 zsellértelek és 1 lakatlan ház állt a faluban. Ekkor a községnek még csak egy fa haranglába volt. 1700-ban 61 szlovák lakta. Ekkor már állt Szent Máté apostol tiszteletére szentelt torony nélküli temploma. 1787-ben 21 ház (ebből 11 zsellérház) állt a faluban 133 lakossal. 1813-ban hatalmas árvíz pusztított a településen. A templomot 1819-ben Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelték fel. 1828-ban 23 házában 183 lakos élt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Matejócz, tót falu, Szepes vmegyében, Markusfalva fil. 183 kath. lak. F. u. Marjássy.”^[2]

1852-ben 183 római katolikus, 12 görögkatolikus és 5 zsidó vallású lakosa volt. 1872-ben a községet elérte a vasút, mely jótékonyan hatott fejlődésére. 1907-ben a névmagyarosítás jegyében a falu hivatalos nevét Matejócról Hernádmátéra változtatták.

A trianoni diktátumig Szepes vármegye Iglói járásához tartozott.

Népesség

1910-ben 225, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 464 lakosából 424 fő szlovák és 40 cigány volt.

2011-ben 499 lakosából 469 szlovák és 18 cigány.

Nevezetességei

• Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 18. század elején épült. Korábban Szent Máté tiszteletére volt szentelve, 1819-óta viseli mai patrónusa nevét.
• Határa bővelkedik természeti szépségekben, jellegzetes sziklaalakzatokban, vízesésekben.

Híres emberek

• Itt született 1647-ben Pilarik István evangélikus püspök, egyházi író.
• Itt született 1954-ben Ján Kozák, Európa-bajnoki bronzérmes csehszlovák válogatott labdarúgó, edző.

Jegyzetek

További információk

• Hernádmáté a térképen
• Községinfó
• E-obce.sk