Hüllőmedencéjűek

Hüllőmedencéjű dinoszauruszok
A saurischia medencestruktúra (balra)
A saurischia medencestruktúra (balra)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Öregrend: Dinoszauruszok (Dinosauria)
Rend: Hüllőmedencéjűek (Saurischia)
Seeley, 1887
Alrendek
  • Sauropodomorpha
  • Theropoda
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Hüllőmedencéjű dinoszauruszok témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Hüllőmedencéjű dinoszauruszok témájú médiaállományokat és Hüllőmedencéjű dinoszauruszok témájú kategóriát.

A hüllőmedencéjűek (Saurischia) (az ógörög σαυρος / szaurosz, 'gyík' és ισχιον / iszkion, 'medenceízület' szavak összetételéből) egyike a dinoszauruszok két rendjének. A dinoszauruszokat 1888-ban Harry Seeley osztotta két nagy rendre, a medence szerkezete alapján, megkülönböztetve a hüllőmedencéjűeket a madármedencéjűektől (ornitischia).

Valamennyi húsevő theropoda dinoszaurusz hüllőmedencéjű volt és a növényevő dinoszauruszok két nagy ága közül a sauropodomorphok szintén. A kréta időszak végén valamennyi nem repülő hüllőmedencéjű eltűnt a kréta-tercier kihalási hullám során.

A hüllőmedencéjűek a késő triász kor idején váltak el a madármedencéjűektől, megőrizve a háromnyelvű medencestruktúrát, előremutató szeméremcsonttal (pubis), de a Maniraptora csoport egyes fejlett formáiban ez utóbbi visszafordult, a madármedencéjűekéhez hasonlóvá válva. A madármedencéjűekben újfajta medencestruktúra fejlődött ki, a szeméremcsont caudálisan forgott, párhuzamossá válva az ülőcsonttal (ischium), gyakran akár egy előremutató folyamatban, négynyelvű struktúrát kialakítva. Ez hasonló a madarak medencéjéhez, ezért kapták nevüket a madármedencéjűek. Mindez azonban nem azt jelenti, hogy a madármedencéjűekből fejlődtek volna ki a madarak: épp ellenkezőleg, a jura időszakban a hüllőmedencéjűek egy része fejlesztett ki függetlenül a madármedencéjűektől egy olyan medencestruktúrát, amely aztán a madarakban folytatódott. (Ez a konvergens evolúció) egy példája.)

Seeley felosztása kiállta az idő próbáját, de létezik egy kevesek által vallott másik elmélet is, amelyet először Robert T. Bakker hirdetett, 1986-ban megjelent The Dinosaur Heresies (A dinoszaurusz-eretnekség) című könyvében. Eszerint a theropodák külön csoportot alkotnának, és velük szemben elkülönült, Bakker és követői által Phytodinosauria illetve Ornithischiformes névre keresztelt csoportba kerülne a növényevő dinoszauruszok két nagy ága, a sauromorphok és az ornitischia.

Sablon:Archosauromorpha
  • m
  • v
  • sz
Ország: Állatok · Törzs: Gerinchúrosok · Osztály: Hüllők · Alosztály: Diapsida
Kezdetleges
Archosauromorphák
Crurotarsi archosaurusok
Ornithosuchidae •  Aetosauria •  Phytosauria •  Rauisuchia •  Crocodylomorpha •  Krokodilok (Crocodylia)
Avemetatarsalia és
Ornithodira archosaurusok
Scleromochlus •  Pteroszauruszok (Pterosauria) •  Dinosauromorpha •  Dinoszauruszok (Dinosauria) •  Madármedencéjűek (Ornithischia) •  Hüllőmedencéjűek (Saurischia) •  Madarak (Aves)
Repülő archosaurusok
Avialae •  Archaeopteryx •  Confuciusornis •  Ichthyornis •  Enantiornithes •  Hesperornithes •  Neornithes •  Futómadár-szabásúak (Paleognathae) •  Újmadárszabásúak (Neognathae)
Taxonazonosítók
  • Biológia Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
Ez a biológiai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!