Hólyaghúzó anyagok

Elnevezésük onnan ered, hogy súlyos kémiai égést képesek okozni, ami fájdalmas hólyagokat eredményez az érintettek testén
Közepes mustárgáz égést szenvedett első világháborús katona. Nyakán, hónalján és kezén láthatóak a jellegzetes hólyagok

A hólyaghúzó anyagok, vagy másképpen hólyagképző anyagok olyan kémiai vegyületek, amelyek súlyos bőr-, szem- és nyálkahártya-irritációt és fájdalmat okoznak. Elnevezésük onnan ered, hogy súlyos kémiai égést képesek okozni, amely fájdalmas hólyagokat eredményez az érintettek testén. Bár a kifejezést gyakran használják nagyszabású, kémiai vegyszerömlések vagy kémiai harcanyagok okozta égésekkel kapcsolatosan,[1] néhány természetben előforduló anyag, mint például a kantaridin is hólyagképzőszer (vesicant).[2] Egyes, természetben előforduló anyagok – mint amilyen a furanokumarin – is okoznak hólyaghúzószerű hatásokat indirekt módon, például úgy, hogy nagymértékben megnövelik a bőr fényérzékenységét. A hólyaghúzó anyagok orvosi felhasználása is ismeretes, például szemölcseltávolítás; azonban még kis mennyiségben lenyelve is végzetes lehet.[2]

Vegyi hadviselésben alkalmazott hólyaghúzó anyagok

A legtöbb hólyaghúzó anyag az alábbi három csoportba sorolható:

  • Kén-mustárok - Kénalapú hatóanyag család, beleértve az úgynevezett mustárgázt.
  • Nitrogén-mustárok - A kén-mustárokhoz hasonló szerek családja, de kén helyett, a nitrogénen alapulnak.
  • Lewisite – Egy korai hólyaghúzószer, amelyet kifejlesztettek, de végül nem használtak az első világháborúban. Az 1940-es években elavulttá tette a britek által kifejlesztett anti-lewisite.

Esetenként, a foszgén oxim is a hólyaghúzó ágensek között szerepel, jóllehet, helyesebben inkább csalánméregnek nevezik.

Hatások

A fegyverként használt hólyaghúzó anyagok számos életveszélyes tünetet okozhatnak, beleértve:

  • Súlyos bőr-, szem-, illetve nyálkahártya-irritáció és fájdalom
  • Bőr eritéma (bőrpír) nagy, folyadékkal telt hólyagokkal, amelyek lassan gyógyulnak, és akár el is fertőződhetnek.
  • Könnyezés, kötőhártya-gyulladás, szaruhártya-károsodás
  • Enyhe légzési nehézségtől kezdve akár markáns légúti károsodás

Minden jelenleg ismert hólyaghúzó anyag nehezebb a levegőnél, és könnyen felszívódik a szemen, a tüdőn és a bőrön keresztül. A kén-mustárok hatásai általában késleltetettek; a gőznek való kitettség 4-6 óra elteltével válik nyilvánvalóvá, a bőrnek való kitettség 2-48 óra múlva. A lewisite hatásai azonnaliak.

Jegyzetek

  1. Center for Disease Control. [2005. január 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2005. január 15.)
  2. a b Cantharidin and Meloids: a review of classical history, biosynthesis, and function Archiválva 2005. szeptember 3-i dátummal a Wayback Machine-ben

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Blister agent című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Külső hivatkozások

  • Medterms.com Archiválva 2012. augusztus 9-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • Medical Aspects of Biological and Chemical Warfare, Chapter 7: Vesicants
Sablon:Vegyi hadviselés
  • m
  • v
  • sz
A vegyi hadviselésben alkalmazott anyagok
Vér
Hólyaghúzó
Etildikloroarzin (ED) · Metildikloroarzin (MD) · Fenildikloroarzin (PD) · Lewisit (L) · Kén-mustár (HD  · H  · HT  · HL  · HQ) · Nitrogén-mustár (HN1  · HN2  · HN3)
Ideg
G sorozat
Tabun (GA) · Szarin (GB) · Szomán (GD) · Cikloszarin (GF) · GV
V sorozat
EA-3148 · VE · VG · VM · VR · VX
Csalán
Foszgén oxim (CX)
Tüdő
Klór · Kloropicrin (PS) · Foszgén (CG) · Difoszgén (DP)
Inkapacititív
Agent 15 (BZ) · DMHP · EA-3167 · Kolokol-1 · LSD-25
Tömegoszlató
Paprika spray · CS gáz · CN · CR gáz
  • kémia Kémiaportál
  • hadtudomány Hadtudományi portál