Hója

Hója

Elhelyezkedése

Hója-erdő Pozíció Románia térképén

é. sz. 46° 46′ 26″, k. h. 23° 31′ 19″46.774, 23.52246.774000°N 23.522000°EKoordináták: é. sz. 46° 46′ 26″, k. h. 23° 31′ 19″46.774, 23.52246.774000°N 23.522000°E

A Wikimédia Commons tartalmaz Hója-erdő témájú médiaállományokat.

A Hója (románul: Pădurea Hoia) hegygerinc és erdő Kolozsváron, a Törökvágástól nyugatra. A Natura 2000 hálózat része.^[1]

Fekvése

A Hója-erdő kiterjedése megközelítőleg 295 hektár, legmagasabb pontja 506 méter. Déli, Kis-Szamosra lejtő oldala meredekebb, míg északi, Nádas felé lejtő oldala lankásabb. Keleten a Törökvágás választja el a Fellegvártól, nyugaton pedig a Csigadomb követi a Szamos-Nádas vízválasztó részeként. Északkeleti részén található a Bácsi-torok.

Nevének eredete

Neve először 1564-ben bukkant fel. Tulogdy János szerint szláv eredetű, jelentése bekerített lólegelő. Janitsek Jenő szlavista, helynévkutató szerint azonban e név a szóba jöhető ukránból vagy délszlávból sem magyarázható. Egyedül az ukrán hvoja jöhetne számba magyarázatként, viszont annak jelentése fenyves, a kolozsvári erdő viszont tölgyes. Asztalos Lajos szerint a német Heu és a holland hooi (mindkettő jelentése széna) majdnem azonos a Hója névvel, így elképzelhető, hogy a szászok betelepülésekor még legelőként használt domboldal neve innen származik, s a megnevezés a későbbiekben kiterjedt az egész erdőre és gerincre.

Látnivalók

A Hója domboldalának egy kimagasló pontjára a 18. század végén állították fel szőlősgazdák védőszentjének, Szent Donátnak a szobrát. A szobrot az 1970-es évek elején román diákok ledöntötték, ekkor letört a feje. Id. Starmüller Géza megszervezte a helyreállítást, fia, ifj. Starmüller Géza pedig új fejet faragott a szobornak. Az 1990-es években a telek tulajdonosa bekerítette a szobrot, így azután sokáig nem volt megtekinthető szabadon. 2014 decemberében a restaurált szobrot a Néprajzi Múzeum Hója-tetői szabadtéri részlegének (ún. falumúzeum) területén helyezték el.^[2]

A Törökvágás mentén áll a Romulus Vuia Néprajzi Park a város által a Néprajzi Múzeumnak ajándékozott 130 holdnyi területen. A Romulus Vuia néprajzkutató tervei alapján kialakított skanzenben Avram Iancu egykori havasi háza is megtekinthető. A néprajzi park szomszédságában szabadtéri események rendezésére alkalmas nyílt tér található. A városi ifjúság már a 19. század végétől majálisokat tartott itt. 1928-ban épült fel az EKE Gaudeamus néven ismert turistaháza és vendéglője, majd 1942-ben a síugró sánc. A második világháború után mindkettő elpusztult.

Paranormális jelenségek

A Hója-erdő nevezetességét az itt dokumentált állítólagos paranormális jelenségeknek is köszönheti. 1968-ban például egy kolozsvári amatőr fényképész, Emil Barnea egy UFO-t örökített meg. A RUFOR című romániai folyóirat 1994-ben, első évfolyamának 7. számában két oldalon írt a Bácsi-torok környékéről Bácsi-erdő (Pădurea Baciu) néven: bemutatta a terület geológiai felépítését, az itt előkerült neolit település (Gura baciului) régészeti leleteit, továbbá 10, a környéken megfigyelt UFO-jelenséget megörökítő fényképet is közölt. 1995-ben jelent meg Adrian Pătruț Fenomenele din pădurea Hoia-Baciu című könyve, amelyben saját, fényképezőgéppel, iránytűvel, infravörös érzékelővel és Geiger–Müller-számlálóval végzett kutatásairól és azok eredményeiről írt; főleg bioplazmatikus jelenségeket tanulmányozott, például a nagy számban található „mutáns” fákat.^[3]

Jegyzetek

Források

• Asztalos Lajos: Kolozsvár: Helynév- és településtörténeti adattár. Kolozsvár: Kolozsvár Társaság Polis. 2004. ISBN 973 8341 44 2  
• Asztalos, Lajos: Néhány kolozsvári helynév újabb eredeztetése. Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 24.)
• Asztalos Lajos: Helytörténet – Kolozsvár – közelről: A Dónát-monda és lehetséges gyökerei. Szabadság, XXI. évf. 129. sz. (2009. június 10.) 10. o.
• Ifj. Xántus János: Kolozsvár környékének turista kalauza. Erdélyi Gyopár, (2010. április 10.) arch Hozzáférés: 2011. augusztus 24.