Györke (Szlovákia)

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Györke (egyértelműsítő lap).
Györke (Ďurkov)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásKassa-környéki
Rangközség
Első írásos említés1272
PolgármesterOndrej Valik
Irányítószám044 19
Körzethívószám055
Forgalmi rendszámKS
Népesség
Teljes népesség1926 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség37 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság264 m
Terület9,92 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 42′ 28″, k. h. 21° 26′ 47″48.70777778, 21.4463888948.707778°N 21.446389°EKoordináták: é. sz. 48° 42′ 28″, k. h. 21° 26′ 47″48.70777778, 21.4463888948.707778°N 21.446389°E
Györke weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Györke (szlovákul: Ďurkov) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.

Fekvése

Kassától 14 km-re keletre, az Ósva-patak bal oldalán fekszik.

Története

1323-ban „Gurke” néven említik. Neve a György személynév régi változatából ered. Az Aba nemzetség birtoka volt. 1332-ben a pápai tizedjegyzék már említi a falu templomát és Saul nevű papját. 1397-ben Zsigmond király a Perényieknek adta. 1427-ben 51 portát számláltak a faluban. 1565-ben 44 jobbágytelek és 13 zsellérház volt a településen, ez mintegy 285 lakost jelent. 1598-ban 66 ház áll a faluban, mely ekkor a Báthoryak birtoka volt. 1636-ban 36 jobbágycsaládja lakta. Itt vívott döntő ütközetet 1672. október 26-án a kuruc sereg a Spork és Cobb tábornokok vezette császári csapatokkal (györkei csata). A kurucok a hajdúvárosi csapatok árulása miatt súlyos vereséget szenvedtek. A 18. század elején lakossága nagyon lecsökkent: 1715-ben 7, 1720-ban 9 jobbágycsaládja volt. 1746-ban vegyes magyar-szlovák lakossággal rendelkezett, 1773-ban már a magyarok voltak többségben.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „GYŐRKE. Magyar falu Abauj Vármegyében, földes Ura Zombori, és Motsári Uraságok, lakosai reformátusok, fekszik Kassához három mértföldnyire, határja termékeny, és Kassa Városában jó módgya a’ keresetre, első Osztálybéli.”[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Györke, (Gyurkov), magyar-tót falu, Abauj vmegyében, Regete Ruszkához 1/2 órányira: 150 kath., 10 evang., 230 ref., 40 zsidó lak. Ref. szentegyház. Határa mindent jól megterem; erdeje derék. F. u. Rakóvszky, Zombory, Szemere.”[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Az Ósvától keletre menve, az Ósva folyón túl Györke községet érjük. 97 háza, 663 magyar és tót lakosa van. Postája Bőd, távirója Alsó-Mislye. Református temploma az Árpádok korában épült, de csak előrésze és körfala a fedett tornáczczal maradt meg eredeti alakjában. Tornya, melyet 1875-ben az átépítéssel elrontottak, a legérdekesebb fatornyok egyike volt, faoszlopokon nyugvó nyitott erkélylyel. Harangját három régebbi harangból 1638-ban öntötték. A földbirtokos Rakovszky György, kinek itt régi nemesi kuriája van. Györke körül 1672-ben a császári seregek és a magyar felkelők közt véres ütközet volt, mely árulás következtében a felkelő sereg felkonczolásával végződött. A község határában kitünő kavicsbányát tárnak föl.[4]

A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott.

Népessége

1851-ben 150 katolikus, 10 lutheránus, 230 kálvinista és 40 zsidó lakosa volt.

1880-ban 637-en lakták, ebből 369 magyar és 234 szlovák anyanyelvű.

1890-ben 633 lakosából 359 magyar és 217 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 623-an lakták: 403 magyar és 169 szlovák anyanyelvű.

1910-ben 689-en lakták, ebből 330 magyar és 293 szlovák anyanyelvű.

1921-ben 667 lakosából 315 magyar és 262 csehszlovák.

1930-ban 775 lakosából 45 magyar és 610 csehszlovák volt.

1941-ben 906-an lakták, ebből 817 magyar és 86 szlovák.

1991-ben 1232 lakosából 25 magyar és 878 szlovák.

2001-ben 1472 lakosából 1342 fő szlovák, 75 cigány és 25 magyar volt.

2011-ben 1692 lakosából 1461 fő szlovák, 92 cigány és 15 magyar volt.

2021-ben 1926 lakosából 1766 (+13) szlovák, 63 (+31) cigány, 12 (+5) magyar, (+6) ruszin, 10 egyéb és 75 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]

Neves személyek

  • Itt született 1843-ban Liebmann Mór orvos, szülész-nőgyógyász, sebész, egyetemi magántanár.
  • Itt hunyt el 1823-ban Emődy István gimnáziumi tanár, református lelkész.

Jegyzetek

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. május 4.)
  5. ma7.sk

Külső hivatkozások

  • Györke község honlapja (szlovákul)
  • Községinfó
  • Györke Szlovákia térképén
  • Képes ismertető (szlovákul)
  • E-obce.sk
Sablon:Kassa-környéki járás
  • m
  • v
  • sz
A Kassa-környéki járás települései
Abaújharaszti (Chrastné) · Abaújnádasd (Trstené pri Hornáde) · Abaújrákos (Rákoš) · Abaújszakaly (Sokoľany) · Abaújszina (Seňa) · Abos (Obišovce) · Áj (Háj) · Ájfalucska (Hačava) · Alsócsáj (Nižný Čaj) · Alsóhutka (Nižná Hutka) · Alsókemence (Nižná Kamenica) · Alsólánc (Nižný Lánec) · Alsómislye (Nižná Myšľa) · Alsótőkés (Nižný Klátov) · Apátka (Opátka) · Aranyida (Zlatá Idka) · Balogd (Blažice) · Baska (Baška) · Bátyok (Bačkovík) · Benyék (Beniakovce) · Bocsárd (Bočiar) · Bódvavendégi (Hosťovce) · Bolyár (Boliarov) · Bölzse (Belža) · Budamér (Budimír) · Bunyita (Bunetice) · Buzita (Buzica) · Csécs (Čečejovce) · Debrőd (Debraď) · Družstevná pri Hornáde · Enyicke (Haniska) · Eszkáros (Skároš) · Felsőcsáj (Vyšný Čaj) · Felsőhutka (Vyšná Hutka) · Felsőkemence (Vyšná Kamenica) · Felsőmecenzéf (Vyšný Medzev) · Felsőmislye (Vyšná Myšľa) · Felsőtőkés (Vyšný Klátov) · Füzérnádaska (Trsťany) · Garbócbogdány (Bohdanovce) · Györgyi (Ďurďošík) · Györke (Ďurkov) · Hatkóc (Hodkovce) · Hernádcsány (Čaňa) · Hernádgecse (Geča) · Hernádgönyű (Gyňov) · Hernádszentistván (Kostoľany nad Hornádom) · Hernádszokoly (Sokoľ) · Hernádzsadány (Ždaňa) · Hilyó (Hýľov) · Idabukóc (Bukovec) · Izdobabeszter (Sady nad Torysou) · Jánok (Janík) · Jászó (Jasov) · Jászómindszent (Poproč) · Jászóújfalu (Nováčany) · Kalsa (Kalša) · Kassabéla (Košická Belá) · Kassamindszent (Valaliky) · Kassaolcsvár (Košické Oľšany) · Kecer (Kecerovce) · Kecerlipóc (Kecerovský Lipovec) · Kelecsenyborda (Košický Klečenov) · Kenyhec (Kechnec) · Királynépe (Kráľovce) · Kisida (Malá Ida) · Kisladna (Malá Lodina) · Kisszalánc (Slančík) · Koksóbaksa (Kokšov-Bakša) · Komaróc (Komárovce) · Lapispatak (Ploské) · Lapispatakújtelep (Nová Polhora) · Lengyelfalva (Košická Polianka) · Magyarbőd (Bidovce) · Makranc (Mokrance) · Mecenzéf (Medzev) · Méhészudvarnok (Dvorníky-Včeláre) · Miglécnémeti (Milhosť) · Modrafalva (Mudrovce) · Nagyida (Veľká Ida) · Nagyladna (Veľká Lodina) · Nagyszalánc (Slanec) · Ósva (Olšovany) · Ósvacsákány (Čakanovce) · Pány (Paňovce) · Patacskő (Vtáčkovce) · Péder (Peder) · Perény-Hím (Perín-Chym) · Petőszinye (Svinica) · Ránk (Rankovce) · Ránkfüred (Herľany) · Rás (Hrašovík) · Regeteruszka (Ruskov) · Reste (Rešica) · Rozgony (Rozhanovce) · Rudnok (Rudník) · Sároskőszeg (Kysak) · Sárosófalu (Opiná) · Semse (Šemša) · Somodi (Drienovec) · Stósz (Štós) · Szádelő (Zádiel) · Szalánchuta (Slanská Huta) · Szaláncújváros (Slanské Nové Mesto) · Szepsi (Moldava nad Bodvou) · Szeszta (Cestice) · Tarcavajkóc (Vajkovce) · Terebő (Trebejov) · Tizsite (Čižatice) · Torna (Turňa nad Bodvou) · Tornahorváti (Chorváty) · Tornaújfalu (Turnianska Nová Ves) · Újszállás (Nový Salaš) · Zsarnó (Žarnov)
szlovákia
  • földrajz Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap