Georges Eugène Haussmann

Georges Eugène Haussmann
Georges Eugène Haussmann báró 1860 körül
Született	1809. március 27.[1][2][3][4][5] Párizs
Elhunyt	1891. január 11. (81 évesen)[1][2][3][5][6] Párizs
Állampolgársága	francia
Házastársa	Louise Octavie de Laharpe (1838–)[7]
Gyermekei	Valentine Haussmann
Foglalkozása	politikus tisztviselő építész várostervező
Tisztsége	General secretary of prefecture of Vienne (1831–1832) sub-prefect of Yssingeaux (1832–1832, arrondissement of Yssingeaux) sub-prefect of Nérac (1832–1840, arrondissement of Nérac) Sub-prefect of Saint-Girons (1840–1841, arrondissement of Saint-Girons) sub-prefect of Blaye (1841–1848, arrondissement of Blaye) Prefecture advisor (1848–1849, Prefecture of Gironde) Prefect of Var (1849. január 24. – 1850. május 11.) Prefect of Yonne (1850. május 11. – 1851. november 26.) Prefect of Gironde (1851. december 3. – 1853. június 23.) Prefect of Seine (1853. június 23. – 1870. január 5.) Második Francia Császárság szenátusának tagja (1857. június 9. – 1870. szeptember 4.)
Iskolái	Lycée Henri-IV Lycée Condorcet Párizsi Konzervatórium
Kitüntetései	a francia Becsületrend nagykeresztje[8] Grand Cross of the Order of the Immaculate Conception of Vila Viçosa Commander of the Order of the Immaculate Conception of Vila Viçosa Knight Grand Officer of the Order of Carlos III
Sírhelye	Père-Lachaise temető (4, 320,078)[9][10] Grave of Haussmann
A Wikimédia Commons tartalmaz Georges Eugène Haussmann témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Georges Eugène Haussmann vagy közkeletű nevén Haussmann báró (Párizs, 1809. március 27. – Párizs, 1891. január 12.) francia várospolitikus. III. Napóleon császár uralkodása alatt, 1853–1870 között Seine megye prefektusaként a francia főváros arculatát napjainkban is meghatározó nagyszabású urbanizáció irányítója volt. Az évtizedekig tartó munkálatok során a középkori, zsúfolt és nyomorúságos városrészeket a földdel tették egyenlővé, s helyükön a várost szellőssé tevő sugárutakat nyitottak, köztereket és parkokat alakítottak ki, bérházakat, középületeket építettek, és jelentős infrastrukturális beruházásokra is sor került. Nevéhez fűződik többek között a Cité-sziget építészeti kialakítása, az Igazságügyi palota, az Opéra Garnier, a Forum des Halles vásárcsarnok kialakítása. Munkájával a 19. század végének európai nagyvároseszményét alakította ki, noha kortársai és az utókor is kritikával illették és illetik működésének egyes eredményeit.

Jegyzetek

Források

• Magyar nagylexikon VIII. (Ff–Gyep). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1999. 289. o. ISBN 963-85773-9-8  

További irodalom

• Illés Iván: Regionális gazdaságtan: Területfejlesztés. Budapest: Typotex. 2008. ISBN 978-963-279-004-6

Ez a francia személy életrajzát bemutató lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!