Görbecsőrű gezerigó

Görbecsőrű gezerigó
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Család: Gezerigófélék (Mimidae)
Nem: Toxostoma
Faj: T. curvirostre
Tudományos név
Toxostoma curvirostre
(Swainson, 1827)
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Görbecsőrű gezerigó témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Görbecsőrű gezerigó témájú médiaállományokat és Görbecsőrű gezerigó témájú kategóriát.

A görbecsőrű gezerigó (Toxostoma curvirostre) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez és a gezerigófélék (Mimidae) családjához tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése

A fajt William John Swainson angol ornitológus írta le 1827-ben, az Orpheus nembe Orpheus curvirostris néven.[3]

Alfajai

  • Toxostoma curvirostre celsum R. T. Moore, 1941
  • Toxostoma curvirostre curvirostre (Swainson, 1827)
  • Toxostoma curvirostre insularum van Rossem, 1930
  • Toxostoma curvirostre maculatum (Nelson, 1900)
  • Toxostoma curvirostre oberholseri Law, 1928
  • Toxostoma curvirostre occidentale (Ridgway, 1882)
  • Toxostoma curvirostre palmeri (Coues, 1872)[2]

Előfordulása

Az Amerikai Egyesült Államok délnyugati részén, valamint Mexikó területén honos. Természetes élőhelyei a mérsékelt övi sivatagok, szubtrópusi vagy trópusi füves puszták és cserjések. Állandó, nem vonuló faj.[4]

Megjelenése

Testhossza 28 centiméter,[5] testtömege 67–90 gramm. Görbe csőre, narancssárga szeme és hosszú farka van.

Életmódja

Rovarokkal, kaktuszok virágaival és gyümölcseivel táplálkozik.

Szaporodása

Fészekalja 3-5 tojásból áll.

Fészke, tojásokkal és fiókával

Természetvédelmi helyzete

Az elterjedési területe nagyon nagy, egyedszáma viszont csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]

Jegyzetek

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. július 8.)
  2. a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. július 8.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2022. július 8.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. július 8.)
  5. Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. július 8.)

Források

  • A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2022. július 8.)
  • Birds.cornell.edu
  • Novum állatvilág enciklopédia V.: Madarak II. Szerk. Christopher Perrins, Rita Demetriou, Tony Allan. Szeged: Novum. 2008. ISBN 978-963-9703-41-4 – magyar neve

További információk

  • Képek az interneten a fajról
  • Xeno-canto.org - elterjedési területe
Taxonazonosítók
  • Madárportál Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap