Gótikus építészet Magyarországon

A Mátyás-templom

Magyarország gótikus stílusú építészete a 13. század második felében kezdett meghonosodni és a 16. század elejéig virágzott.[1]

A magyarországi gótika fontos terjesztője volt a ciszterci rend, majd fokozódóan a koldulórendek: a ferencesek és domonkosok templom- és kolostorépítkezéseinek volt nagy szerepe. Kezdetben francia, majd németországi mesterek munkájának a jellegzetességei mutatkoznak. Utóbb pedig Ausztria, Csehország és Szilézia hatása mutatkozott, a területükről hívott mesterek révén.[1]

A hazai gótika alkotásai – az európaival összevetve – méreteikben és kiképzésükben is szerények. Az alkotások a törökök által megszállt területeken jórészt elpusztultak, többnyire csak a meg nem szállt, nyugati, északi, északkeleti régióban, továbbá Felvidéken és Erdélyben maradtak meg.[1] Sok templom a 18. századi barokk újjáépítésnél, vagy a 19. századi restaurálás során vesztette el eredeti alakját. A várak nagy részét a 17-18. század fordulóján császári parancsra felrobbantották, a gótikus városi lakóházak zöme pedig háborús pusztításoknak vagy átépítéseknek esett áldozatul.

Korszakai

A hazai gótikus építészet három elkülöníthető korszaka [1]:

Építmények

Buda lett a királyi székhely, elkezdték építeni a Nagyboldogasszony (Mátyás) templomot, és a Szent Miklós-templomot. Jelentős gótikus emlékek voltak a korai időkből még a soproni Bencés (Kecske) templom, a felvidéki várak, és sok falusi templom is.

Nagy Lajos építette meg a budai várkápolnát, és magasabb színvonalra fejlesztette Visegrádot. Ő építette meg Diósgyőr várát is, ami szabályos négyszög alaprajzú királyi rezidencia, nagy termekkel, kétszintes kápolnával. Ez idő tájt a koldulórendek is nagy támogatásokat kaptak, ekkor épültek városaink megmaradt középkori kőházai, kapualjukkal, ülőfülkéikkel.

A magyar gótika Zsigmond alatt virágzott, az ő uralkodása idején épült a budai Friss-palota, a bazilikális rendszerű templomokat csarnoktemplommá építette át. A nagyurak is jelentős építkezéseket folytattak. Ekkor épült ki Siklós, Csesznek, Gyula és Kisnána vára. A városok fejlődése felgyorsult, a legtöbb városfal is ekkortájt épült.

A kassai-dóm

Mátyás alatt Európában második országként, Magyarországon is megjelent a reneszánsz,[2] de a gótika még sokáig élt. Erre példa a nyírbátori minorita és a későbbi református templom, a szegedi ferences templom, a sárospataki csarnoktemplom, a kassai dóm, a kolozsvári Farkas utcai templom, a jászberényi ferences kolostor, vagy a csütörtökhelyi kápolna. Egerben is ekkor épült a gótikus székesegyház. Jelentős városi házépítések is zajlottak ez időben, például Budán, Fehérvárott, Sopronban, a Szepességben, Szászföldön, Erdélyben. Ekkortájt jelentek meg a külsőtornyos várak is (például Kőszeg). A magyar gótika alulmaradt a franciához képest, de a nagy csarnoktemplomok nyugodt belső és külső tere a mai napig lenyűgözi a szemlélőt, még díszítetlenül is.

Falusi templomok

Nagy számban épültek kisméretű, változó igényességű falusi templomok is. Túlnyomó többségük csak romokban maradt ránk. Ezek a templomok legtöbbször egyhajós épületek voltak, sokszög záródású szentéllyel. Többnyire faragatlan terméskőből falazták őket. Csak a nyíláskeretek, a falsarkok és a támpillérek vége, a lábazati és ereszpárkány, valamint a boltozati bordák készültek faragott kőből. Egyes vidékeken hagyományosan téglatemplomok épültek. A homlokzatokat és a belső falfelületeket vakolták és meszelték, a belsőket, néha a homlokzatokat is figurális és dekoratív falfestményekkel díszítették.[1]

Példák

A Szent Mihály-templom Sopronban
A nyírbátori minorita templom
A keszthelyi Magyarok Nagyasszonya-templom

A gótikus építészet példái Magyarországon:

Budapest

Baranya megye

Bács-Kiskun megye

  • Kecskemét, Szent Miklós-templom és romkert (a templom barokk és copf stílusban átépítve)
  • Tompa, Szent Anna-templom

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

  • Miskolc, avasi templom
  • Miskolc, diósgyőri vár
  • Miskolc, bükkszentléleki pálos kolostor (romos)
  • Miskolc, tapolcai bencés apátság (rom)
  • Miskolc, Nagyboldogasszony-templom (1544-ben elpusztult)
  • Abaújvár, református templom
  • Bogács, Szent Márton-templom
  • Gönc, pálos kolostor (rom)
  • Martonyi, pálos kolostor
  • Rudabánya, református templom
  • Sajószentpéter, református nagytemplom (reneszánsz és barokk átépítéssel)
  • Sárospatak, Szent Erzsébet-bazilika
  • Sátoraljaújhely, pálos templom és kolostor

Csongrád-Csanád megye

Fejér megye

  • Székesfehérvár, egykori Nagyboldogasszony-bazilika (eredetileg román)
  • Székesfehérvár, Szent István-székesegyház (ma már főként barokk, de eredetileg gótikus)
  • Székesfehérvár, Szent Anna-kápolna
  • Székesfehérvár, volt vármegyeháza
  • Székesfehérvár, Mátyás király-emlékmű
  • Székesfehérvár, Oskola utcai lakóház

Győr-Moson-Sopron megye

Heves megye

  • Eger, gótikus székesegyház (elpusztult, rekonstruálását tervezik)

Komárom-Esztergom megye

  • Esztergom, Szent Adalbert-székesegyház (a 16.–17. században elpusztult)

Nógrád megye

Pest megye

Somogy megye

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Tolna megye

  • Bátaszék, Ciszterci apátság

Vas megye

Veszprém megye

Zala megye

  • Belezna, Szűz Mária neve templom (csak a torony)
  • Egervár, Alexandriai Szent Katalin Plébániatemplom (külső gótikus elemek)
  • Keszthely, Magyarok Nagyasszonya-templom
  • Zalaszántó, Szent Kozma és Damján-templom

A mai Magyarország határain kívül

Jegyzetek

  1. a b c d e f g Szentkirályi-Détshy
  2. Louis A. Waldman; Péter Farbaky; Louis Alexander Waldman (2011). Italy & Hungary: Humanism and Art in the Early Renaissance. Villa I Tatti. ISBN 978-0-674-06346-4.

Források

  • Szentkirályi-Détshy: Szentkirályi Zoltán – Détshy Mihály: A építészet rövid története. Budapest: Műszaki Könyvkiadó. 1986.  

Kapcsolódó szócikkek

Sablon:Európa építészete
  • m
  • v
  • sz
Történelmi
Őskor
Ókor
Középkor
Újkor
Legújabb kori
  • Posztmodern
  • Klasszicista újjáéledés
  • Organikus
  • High-tech
  • Neofuturista
  • Dekonstruktivista
Nemzeti
Albánia · Ausztria · Belgium · Bosznia-Hercegovina · Bulgária · Ciprus · Csehország · Dánia · Egyesült Királyság · Észtország · Fehéroroszország · Finnország · Franciaország · Görögország · Hollandia · Horvátország · Írország · Izland · Lengyelország · Lettország ·  · Litvánia · Macedónia · Moldova · Montenegró · Málta · Norvégia · Németország · Olaszország · Oroszország · Portugália · Románia · Spanyolország · Svájc · Svédország · Szerbia · Szlovákia · Szlovénia · Ukrajna
Regionális
Brit
  • Normann
  • Tudor
  • Angol barokk
  • György
  • Viktoriánus
Ibériai
Orosz
Városi
Magyarország
Városi
Népi
Történelmi
Erdély
Szakrális