Foggia

Foggia
A katedrális
Foggia címere Foggia zászlaja
Közigazgatás
Ország	Olaszország
Régió	Puglia
Megye	Foggia (FG)
Frazionék	Arpinova, L'Incoronata, Cervaro, Duanera La Rocca, Tavernola, Segezia
Irányítószám	71100 .529
Körzethívószám	0881
Forgalmi rendszám	FG
Testvérvárosok	Lista Quimper Göppingen (1971–) Pescasseroli L’Aquila Forlì Peterborough Wałbrzych
Népesség
Teljes népesség	145 348 fő (2023. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	303,4 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	76 m
Terület	507 km²
Időzóna	CET (UTC+01:00)
Elhelyezkedése
é. sz. 41° 27′ 30″, k. h. 15° 33′ 07″41.45845, 15.5518841.458450°N 15.551880°EKoordináták: é. sz. 41° 27′ 30″, k. h. 15° 33′ 07″41.45845, 15.5518841.458450°N 15.551880°E
Elhelyezkedése Foggia térképén
Foggia weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Foggia témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Foggia város (közigazgatásilag comune) Olaszország Puglia régiójában, Foggia megyében.

Fekvése

Puglia északi részén fekszik a Cervaro és Celone folyók között. A Tavoliere delle Puglie központja.

Története

A város neve a latin fovea szóból ered, amelynek jelentése gödör, de valószínűleg a felszín alatti gabonatárolókra utal.

A város vidékét már a neolitikumban lakták. Az első települést a Magna Graeciába érkező görög telepesek alapították Argos Hippium név alatt (latin nevén Arpi). Első írásos említése azonban 1000-ből származik. A legendák szerint a várost a vidékre érkező parasztok (telepesek) alapították, akik egy három csóvával lángoló Szűzanya ikont találtak. A város címerében is található utalás erre a csodára. A település igazi fejlődésnek akkor indult, amikor Robert Guiscard parancsára a környező mocsarakat lecsapolták. A 12. században épült fel II. Vilmos szicíliai király parancsára a város katedrálisa. 1223-ban II. Frigyes egy palotát építtetett a városban, amelyben többször is megfordult. Néhány évig a szicíliai királyi udvar székhelye volt.

1447-ben V. Aragóniai Alfonz, nápolyi király felépítette a vámházat a helyi pásztorok megsarcoltatására, ami a helyi gazdaság hanyatlásához vezetett. Az elhanyagolt földek a terület elmocsarasodásához vezettek. A középkorban három erős földrengés rázta meg a várost (1534-ben, 1627-ben, 1731-ben), amelyek során az épületek nagy része elpusztult. A Bourbonok trónrakerülésével a Nápolyi Királyságban, a 18. századtól kezdődően a gazdaság ismét fejlődésnek indult. A 19. században megépült a város vasútállomása is, amely szintén hozzájárult a város fejlődéséhez. Foggia 1861-ben a Nápolyi Királyság részeként csatlakozott az újonnan alapított Olasz Királysághoz.

1924-ben, az apuliai vízvezeték megépítésével rendeződött a vidék vízellátásának a problémája, ami a mezőgazdasági területek további kiterjesztését segítette elő.

A második világháborúban, 1943. július 22 és augusztus 19 között a szövetségesek porig bombázták a város vasútállomás körüli negyedét, majd később dél-olaszországi hadjárataik egyik fő bázisává tették.

Népessége

A lakosság számának alakulása:

Nyelve

Bővebben: Foggiai dialektus

A városban a foggiai dialektust beszélik, amely eltér az irodalmi olasztól. A délolasz nyelvjárások közé tartozik, inkább a nápolyi és szicíliai nyelvekhez áll közel.

Főbb látnivalói

• a Santa Maria de Fovea-katedrális
• a Palazzo Dogana, az egykori vámház épülete
• II. Frigyes diadalíve
• a Passo di Corvo régészeti park

Híres foggiaiak

• Umberto Giordano – zeneszerző
• Salvatore Basile – színész, rendező, producer

Testvérvárosok

• Göppingen, Németország
• Pescasseroli, Olaszország

Jegyzetek

Források

• Nyerges László: Puglia tartomány. Budapest: Dekameron Könyvkiadó. 2004. = Dekameron Útikönyvek, ISBN 963933156-2  
• Blanchard, Paul. Southern Italy (angol nyelven). London: Somerset Books Company (2007). ISBN 9781905131181 
• Comuni-Italiani
• Italy World Club

További információk

• A Wikimédia Commons tartalmaz Foggia témájú kategóriát.