Filipovac
| Filipovac | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Község | Lipik |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 34551 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 336 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 170 m |
| Terület | 1,89 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 25′ 12″, k. h. 17° 10′ 16″45.42, 17.17145.420000°N 17.171000°EKoordináták: é. sz. 45° 25′ 12″, k. h. 17° 10′ 16″45.42, 17.17145.420000°N 17.171000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Filipovac falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Lipikhez tartozik.
Fekvése
Pozsegától légvonalban 40, közúton 52 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban és közúton 1 km-re északkeletre, Nyugat-Szlavóniában, a Pakra jobb partján fekszik. Északról Prekopakra, nyugatról Klisa, délről Lipik határolja.
Története
A 19. század második felében keletkezett a pakráci uradalom területén a Jankovich család birtokán, akik magyar és német telepeseket hozattak ide az uradalom földjeinek megművelésére. A század végén Olaszország északkeleti részéről, főként a Dolomitok alatt fekvő Belluno környékéről olasz családok települtek be. A településnek 1880-ban 74, 1910-ben 403 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adati szerint lakosságának 43%-a német, 21%-a olasz, 18%-a magyar, 10%-a horvát, 5%-a cseh anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pakráci járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 57%-a horvát, 15%-a olasz, 10%-a szerb, 6%-a jugoszláv, 5%-a cseh nemzetiségű volt. A délszláv háború idején 1991 novemberében és decemberében súlyos csaták folytak itt a Lipik és Pakrác felszabadítására irányuló harcokban. Lipiket december 6-án szabadították fel a horvát erők. 2011-ben 373 lakosa volt.
Lakossága
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 74 | 267 | 363 | 403 | 389 | 350 | 349 | 395 | 437 | 482 | 521 | 493 | 418 | 373 |
Nevezetességei
A Szent Megváltó tiszteletére szentelt római katolikus kápolnáját a 19. század végén, vagy a 20. század elején építették. A délszláv háború során 1991 őszén a megszálló szerb erők súlyosan megrongálták. Ma teljesen felújítva áll a település központjában.
Gazdaság
A pakráci vállalkozó Lavoslav Šrenger 1886-ban tégla és cserépgyár építésébe kezdett a településen, melyet 1897-ben és 1906-ban bővített. Ezzel vette kezdetét a tégla és cserépgyártás helyi hagyománya.
Oktatás
A helyi tanulók a lipiki elemi iskolát látogatják.
Egyesületek
A település önkéntes tűzoltóegyletét 1940. február 18-án 32 taggal alapították. Ma 39 aktív tagot számlál.
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
- Lipik város hivatalos honlapja (horvátul)
- Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 9789537442071
További információk
- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- A város turisztikai központjának honlapja (horvátul)
- Stjepan Benković: Pakrački kraj u XVIII. i XIX. stoljeću Povijesno društvo Pakrac – Lipik 2016. (horvátul)
- A község rendezési terve[halott link] (horvátul)
- A lipiki elemi iskola honlapja (horvátul)
Horvátország-portál
Földrajzportál
