Feleki Kamill

Feleki Kamill
Született	Feleki Kamill Tivadar 1908. augusztus 21.[1][2][3] Törökbálint
Elhunyt	1993. október 18. (85 évesen)[1][2][3] Budapest[4]
Művészneve	Camillo Feleky
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Metzger Jozefa Hermina Anna (Fini) (h. 1932–1973?)
Foglalkozása	színész koreográfus táncművész tanár
Kitüntetései	Magyarország Érdemes Művésze díj (1952) Kossuth-díj (1953) Magyarország Kiváló Művésze díj (1961)
Sírhelye	Farkasréti temető (9/1-1-1/2)[5]
Színészi pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Aktív évek	1927–1989
IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Feleki Kamill témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Feleki Kamill^{[Mj. 1]} (teljes nevén: Feleki Kamill Tivadar, Törökbálint, 1908. augusztus 21. – Budapest, 1993. október 18.) Kossuth-díjas magyar színművész, táncos, koreográfus, érdemes és kiváló művész.

Életpályája

Feleki Tivadar címíró és Schreiber Tekla Karolina fiaként született. 1914-ben a szűkös törökbálinti lakásukból átköltöztek a Lipót körút 27. számú ház második emeletének egyik nagyobb polgári lakásába. Feleki Kamill elemibe a Bazilika mellett található, Szent István téri iskolába járt négy évig, ezt követően a Markó utcai Főreál Gimnáziumban tanult.

Már 11 évesen eldöntötte (1919), hogy színész lesz, és 1922-től a Városligetben magánórákat vett egy artistától. 1926-ban beiratkozott Rákosi Szidi színészképzőjébe, és alig 1 év után Lázár Ödön szerződtette a Király Színházba. Kezdő létére rendkívül nagy fizetést kapott, és Gombaszögi Ella pártfogoltjaként a színésztársadalom is befogadta. 1929–1931 között külföldön adta elő Camillo Feleky néven különleges ügyességű táncszámait. Ekkortól kezdve ünnepelt táncos-komikus lett, többek között az Operettszínházban (1931–1935), a Komikusok Kabaréjában (1931–1932), a Royal Orfeumban (1933–1934), a Royal Revü Színházban (1935–1936), a Vígszínházban (1939–1941), a Városi Színházban (1937; 1939), a Pódium Írók Kabaréjában (1940–1941)-ben lépett fel. Rendszeres vendége volt a nyári színpadoknak (Erzsébetvárosi Színház, Márkus Parkszínpad stb.).

1932. augusztus 5-én Budapesten házasságot kötött a nála öt évvel idősebb, újpesti születésű Metzger Jozefa Hermina Annával, Metzger Rezső Ernő Ferenc és Somhegyi Ilona Erzsébet lányával.^{[Mj. 2]}

1936 és 1938 között Lakner Bácsi Gyermekszínházának tánckoreográfusaként működött.^{[Mj. 3]} 1941 és 1943 között Feleky Camill néven számtalan írását közölte a Film Színház Irodalom című hetilap Az én hasábom címmel.

A második világháború után 1945–1949 között a Víg-, a Művész Színház, a Magyar, a Belvárosi, majd a Modern és a Petőfi Színházban (1960–1964) játszott, végül visszatért az Operettszínházba. Közben vendégszerepelt - többek között - a József Attila és a Madách Színházban is. Sikerei helyszínéről, az Operettszínházból 1972-ben távozott, bár nem végleg. Utoljára 1978. június 9-én lépett színpadra, de filmekben az 1980-as évek végéig játszott. Utolsó éveit nagy szegénységben élte le.

Apró termete, kiművelt mozgáskultúrája és jellegzetes selypítése miatt elsősorban egyszerű, félénk kisembereket alakított.

Fontosabb színházi szerepei

• Molière: Képzelt beteg (Argan)
• Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Háztűznéző (A kérő)
• Dosztojevszkij: Két férfi az ágy alatt (Tvorogov)
• Mark Twain – Kállai: Egymilliófontos bankjegy (Lord Puddington)
• Neil Simon: A Napsugár fiúk (Willie Clark)
  • Hotel Plaza (Roy Hobley)
• Brecht – Kurt Weil: Koldusopera (Peacock)
• Kander – Ebb – Masteroff: Kabaré (Schultz úr)
• Stewart – Herman – G. Dénes: Hello, Dolly! (Horace Vandergelder)
• Willner – Bodanszky: Luxemburg grófja (Sir Basil)
• Kálmán Imre: Csárdáskirálynő (Miska)
• Molnár Ferenc: Harmónia (Kornély tanácsos)
  • A Doktor úr (Puzsér)
• Csiky Gergely: Nagymama (Örkényi báró)
  • Kaviár (Tivadar)
• Lengyel Menyhért: A waterlooi csata (Willy Brown)
• Aszlányi Károly: A hét pofon (Terbanks)
• Tabi László: Spanyolul tudni kell (Diego Espartero)
• Eisemann Mihály: Én és a kisöcsém (Titi bohóc)
  • A cirkusz csillagai (Dr. Vas)
  • XIV. René (Alfonz herceg)
• Vaszary Gábor – Eisemann Mihály: Bubus (Gáspár)
• Boross – Fényes – Romhányi: Két szerelem (Borbás Mihály)
• Fényes – Csizmarek – Halász: Csintalan csillagok (Berci bácsi)
• Ábrahám Pál: 3:1 a szerelem javára (Csöpi)
• Bródy – Kellér – Békeffi: Palotaszálló (Menyus bácsi)
• Kellér Dezső: Három tavasz (Sanyi)
• Gádor – Barabás – Kerekes – Darvas: Állami Áruház (Glauziusz bácsi)
• Martos – Jacobi: Sybill (Kormányzó)
• Dunai Ferenc: A nadrág (Igazgató)
• Halász Rudolf: Csak nővel ne! (Inas)
• Paul Burkhard: Tűzijáték (Gusztáv)

Filmjei

Játékfilmek

Tévéfilmek

Rajzfilmek

• Lúdas Matyi (1976) – Szakállas öregember (hang)
• Sárkány és papucs (1989) – Merlin (hang)

Szinkronszerepei

Rádió

• Bán Pál-Kállai István: Segíteni nem szégyen (1952)
• Király Dezső: Sok hűhó valamiért (1956)
• Alan Plater: Az a mizé a lépcsőházban (1972)
• Jókai Mór-Hárs László: Kénytelen mulatság (1973)

Díjai, elismerései

• Érdemes művész (1952)
• Kossuth-díj (1953)
• Kiváló művész (1961)
• A Chicagói Filmfesztivál legjobb férfi alakításáért járó díja (1986)
• A Budapesti Operettszínház örökös tagja (1991)
• Budapestért díj (1992)^[6]

Származása

Megjegyzések

1. ↑ Egyes forrásokban Feleky Kamill.
2. ↑ Bp. V. ker. állami házassági akv. 517/1932. folyószám.
3. ↑ Lakner Lívia: Lakner bácsi és száz gyereke. Lord Kft., 1993. 60. old.

Jegyzetek

Források

• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
• Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
• Élete, és munkássága részletesen, filmográfia, színpadi szerepei – színészkönyvtár
• Sulinet.hu

További információk

• Feleki Kamill sírja (Varga József fotója) Farkasréti temető: 9/1-1-1/2
• Feleki Kamill a PORT.hu-n (magyarul)
• Feleki Kamill az Internetes Szinkronadatbázisban (magyarul)
• Feleki Kamill az Internet Movie Database-ben (angolul)
• Feleki Kamill. HMDB
• Feleki Kamill. Színháztörténet