Ernyey Gyula

Ernyey Gyula (Hódmezővásárhely, 1941. január 19. –) magyar iparművész, belsőépítész, művészettörténész és az ipari formatervezés szaktörténésze, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem professzor emeritusa, a Magyar Tudományos Akadémia doktora. Publikációinak száma meghaladja a 250-et.

Életpályája

1965-ben diplomázott a Magyar Iparművészeti Főiskola Belsőépítő Tanszékén (Budapest), Szrogh György tanítványaként; kutatói pályáján Pogány Frigyes indította el. 1973-ban műszaki egyetemi doktori címet szerzett a Budapesti Műszaki Egyetem Építészettörténeti és Elméleti Intézetében, 1983-ban pedig a művészettörténeti tudományok kandidátusa fokozatot szerezte meg. 2015-ben az MTA doktora lett.^[1]

1967-től egyetemi oktató a Magyar Iparművészeti Főiskolán, a mai Moholy-Nagy Művészeti Egyetem. Előbb tanársegéd, majd adjunktus és docens, végül 1993-tól egyetemi tanári munkakörben.^[1]

1965–67-ben az Iparművészeti Tanács Titkárságán az ipari formatervezés referense, 1975–88-ban az Iparművészeti Múzeum általános–gyűjteményi főigazgató-helyettese, 1988–92-ben a Rubik Stúdió tudományos tanácsadója, 1992–93-ban OMFB Ipari Formatervezési és Ergonómiai Tanács Irodájának főosztályvezető-helyettese volt. 1993–2004-ben az elméleti intézet igazgatójaként dolgozott a Magyar Iparművészeti Egyetemen. 2005–2011-ben az MIE Doktori Iskolájában az Iparművészet-elmélet B programot, 2008–2010-ben a MOME Elméleti Intézete Design- és Művészettörténeti Tanszékét vezette.^[1]

Tudományos kutatási területe az egyetemes és a magyar designtörténet és -elmélet, különös tekintettel a 20. századra. Design. Tervezéselmélet és termékformálás 1750–2010 címen sikeresen zárult védése a design szakterület első doktori védése volt a Magyar Tudományos Akadémián. A tudományos kutatás és az oktatói tevékenység mellett az oktatásszervezésből, az egyesületi életből és szakfolyóiratok szerkesztéséből is kivette részét.^[2]

Szakmai közéleti tevékenység

• A Művészeti Alap majd MAOE tagja (1965-től)
• Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének tagja (1975-től)
• Az Ipari Forma című folyóirat szerkesztőbizottságának alapító tagja (1983-1994)
• Budapest Fővárosi Tanács, később Fővárosi Közgyűlés művészeti kuratóriumának tagja (1984-1993)
• A Magyar Mérnökakadémia alapító tagja (1990-től)
• A Magyar Mérnökakadémia kuratóriumi elnökhelyettese (1993-tól)
• Magyar Iparművészet című folyóirat szerkesztőbizottságának alapító tagja (1993-tól)
• A Magyar Akkreditációs Bizottság Mesterképzési és Művészetelméleti Szakbizottságának tagja (1993–2001)
• A Magyar Iparművészeti Egyetem Doktori Tanácsának elnöke (1995–2001)
• A Magyar Iparművészeti Egyetem Habilitációs Bizottságának elnöke (1995–2001)
• A Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének elnöke (2000–2004)
• AIAP/IAA képviseleti tag (2000–2008)
• Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének külügyi alelnöke (2004–2008)^[2][1]

Önálló kötetei

• Az ipari forma története Magyarországon. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1974. 86 p. (Művészettörténeti füzetek 8.)
• Az ipari forma története. Budapest: Corvina Kiadó, 1983. 209. p.
• Made in Hungary: the Best of 150 Years in Industrial Design. Budapest: Rubik Innovation Found, 1993. 155. p.
• Tárgyvilágunk, 1896-1996: iparművészet-történeti és -elméleti vázlatok.Budapest; Pécs: Dialóg Campus Kiadó, 1998. 318 p.
• (szerk.)Britain and Hungary: Contacts in Architecture and Design during the Nineteenth and Twentieth Centuries. Essays and Studies. (Vol. 1) Budapest: Hungarian University of Craft and Design, 1999. 291. p.
• Design: tervezéselmélet és termékformálás, 1750–2000. Budapest; Pécs: Dialóg Campus Kiadó, 2000. 350. p.
• (szerk.) Britain and Hungary: Contacts in Architecture, Design, Art and Theory during the Nineteenth and Twentieth Centuries. Essays and Studies. (Vol. 2.) Budapest: Hungarian University of Craft and Design, 2003. 292. p.
• Made in Hungary 1900–2000. Budapest: Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége, 2005. 80. p.
• (szerk.) Britain and Hungary: Contacts in Architecture, Design, Art and Theory during the Nineteenth and Twentieth Centuries. Essays and Studies. Vol. 3. Budapest: Hungarian University of Craft and Design, 2005.
• (szerk.) Breuer Marcell: elvek és eredmények: Marcel Breuer: principles and results. Pécs: Pro Pannonia Kiadó, 2008. 174. p. (Pannónia könyvek)
• Muchától Rubikig: Magyarország és Kelet-Közép-Európa 20. századi designtörténetéből: From Mucha to Rubik: highlights in the 20th century history of East-Central European design. Budapest: Ráday Könyvesház, 2010. 503 p.
• Design: tervezéselmélet és termékformálás, 1750–2010. Budapest: Ráday Könyvesház, 2011. 392. p.
• Bozzay Dezső és pályatársai 1912–1974: Ipari művészet és modernizáció Magyarországon. Budapest: Fuga, 2016. 243. p.^[1]
• Iparművészet és design. Adalékok és építőelemek az Iparművészeti Múzeum design-gyűjteményéhez. Budapest:Iparművészeti Múzeum,2022.300.p.
• Tárgyaink az időben - Tűnődések tárgykultúránkról, Budapest: Mome, 2023. 498.p.

Díjak, elismerések

• Apáczai Csere János-díj (1997)
• Szent-Györgyi Albert-díj (2001)
• A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2011)
• Dózsa-Farkas András-díj (2012)
• Ladislav Sutnar-díj (2013)^[3][1]

Jegyzetek

Források

• ↑ KortMMűvLex: Ernyey Gyula. Kortárs Magyar Művészeti Lexikon 1.. Hozzáférés ideje: 2022. január 17. ^{[halott link]}
• ↑ MOME: Ernyey Gyula önéletrajza [archivált változat]. MOME. Hozzáférés ideje: 2022. január 17. [archiválás ideje: 2016. március 4.] 
• ↑ PIM: [1]. PIM. Hozzáférés ideje: 2022. január 17. 
• ↑ Építészettudomány: . Építészettudomány 43. (329-363.). Hozzáférés ideje: 2022. január 17. 
• ↑ Egy.hu: Interjú Ernyey Gyula designtörténésszel. Egy.hu. Hozzáférés ideje: 2022. január 17. 
• ↑ Mérnökakadémia: Ernyey Gyula [archivált változat]. Mérnökakadémia.hu. Hozzáférés ideje: 2022. január 17. [archiválás ideje: 2011. március 7.] 
• ↑ Sutnar: Sutnar Prize. Ladislav Sutnar Faculty of Design and Art. Mérnökakadémia.hu. Hozzáférés ideje: 2022. január 17. 
• Magyar Iparművészet. 2021/3. 21-23. Kiss Éva: Ipari tárgykultúránk kutatója. Ernyey Gyula 80 éves. http://www.magyar-iparmuveszet.hu/2021-es-kiadvanyok/2021-3-szamu-kiadvany/