Elítélt

Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!

Az elítélt jogi szakkifejezés. Legtágabb gyűjtőfogalomként a társadalom valamely közössége vagy intézménye – jellemzően a bíróság – által, bűncselekmény (jogi-, erkölcsi-, vallási stb. normasértés) elkövetése miatt büntetett (elmarasztalt), és ezért a hatályos büntetőjog alapján kiszabott büntetést elszenvedni kényszerülő személyt értik alatta.

Magyarországon

A hatályos magyar jogrendszerben a büntetőeljárással terhelt személy elnevezése:

• a büntetés jogerős kiszabását,
• a megrovás, és
• a próbára bocsátás intézkedés alkalmazását, továbbá
• a javítóintézeti nevelés elrendelését

követően.

A büntetés-végrehajtási jogban az elítélt elnevezés – az ítélet jogerejétől függetlenül – a szabadságvesztésre ítéltek összefoglaló jelöléseként is használatos.

Források

• a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) 43. § (1) bek.
• a szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásának szabályairól szóló 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet 1. § (3) bek.